A cukorbetegek esetében a testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát – állapította meg egy új kutatás, amelyet a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában publikáltak.

A szívbetegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és ebben az elhízás az egyik legnagyobb kockázati tényező. Miközben a testtömeg-indexet (BMI) használják általánosan az elhízás mérésére, a közelmúltban kiderült, hogy az nem mutat helyes értéket, mivel nem tesz különbséget az izomtömeg és a zsírtömeg között. Pedig amikor az elhízással kapcsolatos eseteket vizsgálják, rendkívül fontos az elhízottság pontos megállapítása – ismertette a kutatást hétfőn a Medicalpress tudományos portál.  

A Canadian Medical Association Journalban publikált kutatáshoz 10 ezer 251 felnőtt adatait elemezték. Az adatok egy cukorbetegséggel, valamint szív- és érrendszeri betegséggel kapcsolatban készült amerikai kutatásból származtak. A résztvevők átlagéletkora csaknem 63 év volt és 62 százalékuk férfi volt. A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és magasabb testzsír-indexű résztvevők esetében nagyobb volt a kockázata a komoly szív- és érrendszeri problémáknak, mint az alacsonyabb testzsír-indexűeknél.

A korábbi kutatásokkal ellentétben a kis testtömeg szívproblémáktól védő szerepét nem figyelték meg a 2-es típusú cukorbetegséggel rendelkező kutatási populációban. A tanulmány társszerzője, Hu Hszi-csün, a kínai Közép Déli Egyetem Szívgyógyászati és Sürgősségi Tanszékének tudósa elmondta, hogy az alacsony testtömeg-index védő szerepét csak a 16,7 kg/m2 testtömeg-indexű résztvevők esetében tudták kimutatni. „A 2-es típusú diabétesz megnövekedett kockázata a kisebb BMI-vel rendelkező  betegekben az alacsony testtömeg káros hatásának tulajdonítható, amely felülírja az alacsonyabb zsírtartalom pozitív hatását” – fűzte hozzá.