Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.

A globális éghajlat állapotáról szóló szokásos évi jelentés a világ meteorológiai szolgálatai és egyéb fontos intézményei által szolgáltatott adatokat összegzi – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A mutatók szerint 2019-ben a globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század második felében mért átlaghőmérsékletnél. Ennél melegebbet csupán 2016-ban jegyeztek fel, akkor a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kora előtti szintet, igaz abban az évben erős volt a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség.

Az elmúlt öt év volt továbbá a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede. A különösen érintett területek közé tartoztak Ausztrália, Alaszka, Észak-Oroszország, Kelet-Európa és Dél-Afrika bizonyos területei. Észak-Amerikai középső része volt az egyetlen jelentős szárazföldi terület, ahol az átlag alatti hőmérsékletet mértek.

Az ember okozta klímaváltozást döntően az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése okozza. A három legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben, mostanra elérve az iparosodás kora előtt – 1750-ben – mért érték 147, 259, illetve 123 százalékát. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével felszabaduló szén-dioxid globális kibocsátása elérte a rekordot jelentő 36,6 milliárd tonnát, amelynek nagyjából a felét nyeli el a növényzet és az óceánok.

Az antarktiszi ózonlyuk a legkisebb kiterjedésű volt 2002 óta, miután az Antarktisz feletti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben.

Tovább fog emelkedni a hőmérséklet

Az óceánok hőtartalma tavaly volt az eddig mért legmagasabb. A globális átlagos tengerszint magassága rekordot döntött 2019-ben, míg az arktiszi és antarktiszi tengeri jég kiterjedése jóval az átlag alatt volt. A gleccserjég tovább fogyatkozott immár a 32. egymást követő évben. A jelentés a legjelentősebb globális éghajlati események közé sorolja az Ausztráliát sújtó aszályt és a szélsőséges bozóttűzszezont. A tavalyi volt a legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában az időjárási feljegyzések kezdete óta, ugyanakkor Dél-Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Közép-Chilét is jelentős aszály sújtotta 2019-ben.

Európán két rendkívüli hőhullám söpört végig a nyári hónapokban. A trópusi ciklonok a legpusztítóbb időjárási jelenségek közé tartoznak a legtöbb évben, és 2019 sem volt kivétel. A Mozambikban és Zimbabwében márciusban tomboló Idai hurrikán több mint 900 ember halálát okozta.

A Dorian hurrikán óriási pusztítást végzett a Bahama-szigeteken, míg a Hagibis tájfun hatalmas áradásokat okozott Japánban. Az Indiai-óceán északi részén az eddigi legaktívabb ciklonszezont mérték.

A globális klíma-előrejelzések szerint minden forgatókönyv esetén tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek válnak a normává az évtizedben.