Jövőformáló tudomány címmel szervezte meg az Erdélyi Múzeum Egyesület 19. alkalommal a Magyar Tudomány Napjának Fórumát Erdélyben, ezúttal videókonferencia formájában. Az esemény pénteki ünnepi megnyitója után átadták a Gr. Mikó Imre-emlékplaketteket, majd Kosztolányi György Széchenyi-díjas orvos, az MTA alelnöke tartott ünnepi plenáris előadást A tudomány a Covid-19 okozta társadalmi sokk kezelésében címmel.

Az előadó elmondta, nemcsak a koronavírus kapcsán értelmezhető az előadása, hanem akár minden járvány kapcsán is. Előadásában végigvezetett a vírus elterjedésének kezdetétől napjainkig, és a tudósok, a tudomány szemszögéből vizsgálta a történteket.

Szerinte az első szakaszban, amikor a járvány indult, sokan a tudósok közül az ismeretlen vírus kutatásába kezdtek, „az új veszélyre fordították minden erejüket”, sokszor más projekteket is félbehagyva. Tehát azonnal a közjó szolgálatára fordították minden erejüket, és egyes felmérések szerint nyár végére 25 ezer tudományos munka született a koronavírusról, ami naponta 100 körüli munkát jelent.

A munkák kezdetben a klinikai kép leírását foglalták össze, fontos felismerésekhez vezettek, így megállapítható volt a jellemző klinikai kép, például, hogy a gyerekek védettséget élveznek, de ebből állapították meg a terjedés folyamatát is. Mint Kosztolányi György mondta, a munkák egy másik csoportja a patomechanizmust kutatta, amely során kiderült, hogy a vírus milyen módon hatol be a sejtbe, és érvényesül károsító hatása. Ekkor rendkívül fontos megismerések születtek, olyanok is, amelyek túlmutatnak a koronavírus-járványon, és általános érvényű megállapításokhoz vezettek.

Rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul

Kosztolányi György arról is beszélt, hogy rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt a vírussal kapcsolatban, például a kezelés és vakcina megbízhatósága, vagy, hogy mi lesz azokkal, akik átestek a betegségen, milyen lesz az életük, alakulnak-e ki szövődmények náluk.  

„Az első szakaszban rendkívül nagy bizalom övezte a kutatókat és a tudományt, soha nem volt még olyan, hogy a vezető politikusok ilyen gyakran hivatkoztak a tudósokra, és a közvélekedésben is bizalom volt a tudomány iránt. Tudománydominancia uralkodott a tudomány és a politika között” – magyarázta az MTA alelnöke.

A kutató a járvány csillapodására is kitért: nem csökkent a tudósok aktivitása, rengeteg új kutatás született ebben az időben is, ám inkább az alkalmazott kutatások domináltak. Leginkább az egészségüggyel kapcsolatos feltárási munkát folytattak, és kiderült, hogy egyes országok népegészségügyi rendszere milyen fontos szerepet játszik egy nem várt betegség kirobbanásakor.

„Egy járvány az egész társadalmat térdre kényszerítheti: a gazdaságot, a közlekedést, a szórakozást, és minden társadalmi tevékenységet. Olyan vizsgálatok is születtek, amelyek azt támasztják alá, hogy a nagyon jó egészségügyi index-szel rendelkező országok nem feltétlenül a legjobb halálozási és megbetegedési mutatókat adták” – részletezte Kosztolányi György, hozzátéve, hogy ezt azzal lehet magyarázni, hogy az egészségügy sikerében alapvető szerepet játszik az emberek hajlama arra vonatkozóan, hogy elfogadják és betartsák az előírásokat.

Az első hullámbeli kölcsönös bizalom megbillent

Kosztolányi György úgy vélekedett, az elemzések során örök érvényű megállapítások születtek: ilyen a maszkhasználat, amelyről a társadalom ezelőtt nem egyformán vélekedett, ám most „bevonult a járványügyi intézkedések aranykönyvébe”. Ugyancsak egy kutatás megállapította azt is, hogy a szennyvízben lévő DNS-tartalom előre tudja jelezni a járványok kitörését.

A kutató szerint, míg az első hullám alatt a tudomány megállapításait a politikum komolyan vette, és kölcsönös volt a bizalom, addig a járvány csillapodása után egy új jelenség jelent meg, az első hullámbeli kölcsönös bizalom megbillent.

Mint megtudtuk, a második hullámig eltelt 6-8 hónap alatt a kutatók hosszabb megfigyelésekre is lehetőséget kaptak, így olyan új fogalom született meg, mint a hosszú Covid. Ez azt jelzi, ha valaki túléli a súlyos tüneteket, nagyon gyakran hosszú, hónapig elhúzódó más következményeket okozhat a betegség, ilyenek a fáradtság, a levertség és a különböző pszichés tüneteket. Az előadó szerint ekkor a kutatók legfőbb feladata az volt, hogy a társadalom felé forduljanak, és ez egy új jelenség volt a tudományos folyóiratok hasábjain is.

Az idei a Magyar Tudomány Napjának alkalmából összesen 241 szerző 149 előadását lehet megtekinteni, ezen kívül 17 könyvbemutató és két kerekasztal-beszélgetés lesz. Kora délután a Fiatal kutatók a tudomány szolgálatában című blokk keretében az ifjú generáció kutatási témáiba és ezek eredményeibe nyerhettek bepillantást az érdeklődők, a szombaton pedig a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály előadásai hallgathatják meg. 

(Címlapkép forrása: MTI)