Több száz amerikai kis- és nagyvárost veszélyeztet hirtelen előálló és komoly vízhiány. A helyzetet immár olyan válságosnak ítélik, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette. 

A 2004-ben létrehozott DNI az amerikai elnöki hivatal, a nemzetbiztonsági és a belbiztonsági tanács egyik fő tanácsadó szerve. 

A baj egyelőre a legégetőbb a nyugati szövetségi államokban, amelyeket szárazság tesz próbára, ám a középnyugati és keleti parton fekvő államokat is komoly veszély fenyegeti. Ott az ok a régi vízvezetékekben és az emiatti ólomfertőzésekben keresendő. A michigani Flint városban már kiderült, hogy a víz a rossz és elhanyagolt vezetékek miatt fertőzött és ihatatlan, és politikusok szerint ez előrejelzi, hogy mivel kell szembenéznie az egész országnak.

A New York állami Troy városában az idén már hirdettek rendkívüli állapotot a vízhiány miatt, mert eltörtek a csövek. A massachusettsi Brocktonban tavaly előfordult, hogy be kellett zárni az iskolákat, és korlátozták a kórházi ellátást is, mert a vízvezetékrendszer felmondta a szolgálatot, s a város tiszta víz nélkül maradt. Egyes városok viszont - például a wisconsini Madison vagy a kansasi Wichita - saját költségükön már megkezdték a vízvezetékrendszer cseréjét vagy javítását. 

Jared Huffman kaliforniai demokrata párti képviselő a The Hill című, a szövetségi kongresszus ügyeivel foglalkozó lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: dollármilliárdok kellenének a helyzet javítására. Szerinte a vízválsággal ugyan egyelőre nem az egész ország néz szembe, de "nemsokára erről szól majd a közbeszéd". A The Hill által megszólaltatott szakértők szerint a legnagyobb gond az Egyesült Államok elavult infrastruktúrája. Az ország túlnyomó részében régen lecserélésre szorulnak a csövek, hiszen még használnak az 1880-as években, tehát jóval több mint száz évvel ezelőtt épített vízvezetékeket is, s a második világháború után épített csövek élettartamát is maximum hetvenöt évben jelölték meg. "Ez az egész országban óriási probléma, az ivóvíz-infrastruktúra nagy része ma már százévesnél is öregebb" - nyilatkozott Erik Olson, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának egészségügyi és környezetvédelmi igazgatója. 

A szövetségi törvényhozás tagjai arra hívják fel a figyelmet, hogy a summa tekintélyes, de a semmittevés még nagyobb költségeket okoz majd. A bajok megoldására a szövetségi kormánynak korlátozott anyagi lehetőségei vannak, ráadásul az eddig rendelkezésre álló összegeket is csökkentették - szakértők szerint azok csak néhány gyorssegélyre elegendők -, s a szövetségi törvényhozásban ugyan született törvényjavaslat, ám ez valahol a szenátusban elakadt.