Több mint 321 kilométeres villám alakult ki Oklahomában egy 2007-es viharban, 2012-ben Franciaországban pedig egy 7,74 másodpercig tartó villámlást regisztráltak. Mindkét esemény felkerült a Meteorológiai Világszervezet időjárási szélsőségeket rögzítő listájára.

„Sokkal jobban kell tartanunk a villámoktól, ha 320 kilométert is képesek megtenni" - mondta Randy Cerveny, a WMO szóvivője.

Timothy Lang, a NASA kutatója elmondta, az oklahomai villám az állam keleti határának közelében lévő Tulsából indult ki, nyugatra tartva egészen a nyugat-oklahomai területsávig elért. Csaknem tíz kilométeres magasságban kezdődött és több helyen is földet ért.

Lang szerint ez megváltoztatja a viharok utáni biztonság fogalmát. „A villámlás több ezer mérföld távolságban kezdődhet és megérkezhet oda, ahol vagyunk. Körültekintőnek kell lenni, figyelni, hol érhet földet egy villám, akkor is, ha a vihar már elmúlt” - hangsúlyozta a szakértő.

A meteorológusok általában az úgynevezett 30-30-as szabályt javasolják. Eszerint a villámlás észlelése után el kell kezdeni számolni: ha harmincig eljutva még nem hallatszik a dörgés, akkor lehet újra a szabadban játszani, sportolni. Ha azonban a mennydörgés harminc másodpercnél előbb hallatszik, akkor tető alatt kell maradni és még legalább 30 percig várni.

Cerveny szerint természetesen nem minden viharnak lehetnek olyan rekordméretű villámlásai, mint az oklahomai és a francia esetben: a legtöbb villámlásra érvényes a 30-30-as szabály.