A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.

Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, amelyet már rokon fajoknál mások is leírtak. A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.

Az eredményekről Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa beszélt. A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a zavaró környezeti változók hatásait kizárják. A kísérletek során a természetben előforduló anyagok mellett szivacsot is felkínáltak a hangyáknak, mivel feltételezéseik szerint a jó nedvszívó képesség mellett az állatok az eszköz súlya alapján döntenek arról, mit használjanak a szállításhoz.

Egy konferencián kiderült, Párizsban Patrizia d'Ettorre vezetésével egy másik Aphaenogaster fajjal már folynak hasonló vizsgálatok, így a szakemberek összekapcsolták a két kísérletsorozatot - közölte Maák István.

A kutatók arra jutottak, a hangyák külön döntenek arról, milyen eszközöket mártsanak a táplálékba, illetve onnan melyeket szállítsák tovább a fészekbe. A kísérletek során különböző mértékben felhígított mézet kínáltak fel a rovaroknak, melyek a táplálék viszkozitása alapján választottak szállítóeszközt, mégpedig azt, amelyik könnyebben kezelhető. A természetben leggyakrabban használt homokrögök ugyanis belesüllyednek a hígabb táplálékba, ezek kiemelése komoly erőfeszítést igényel, a szivacsdarabok azonban úsznak a felszínen, így könnyebb elcipelni azokat.