A családok és a diákok a kiemelt célcsoportja a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak címet viselő interaktív vándorkiállításának, melyet szerda este nyitottak meg Csíkszeredában – és április 1-jéig lesz látogatható.

Egyfajta jégkorszaki nyomozó utat kínál fel csütörtöktől április 1-jéig a Csíki Székely Múzeum a látogatóinak: Csíkszeredába érkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című kiállítása. A Magyarországon eredetileg 2008-ban felépített, azóta is nagy sikert arató vándorkiállítás szerda esti csíkszeredai megnyitóján ízelítőt kaphattunk abból, mi történik, ha egy légtérben tartózkodunk gyapjas mamut-bébivel, kardfogú tigrissel, rövidorrú hiénával, és az érintőképernyős interaktivitásba könnyedén beleolvadó gyerekekkel. A hivatalos megnyitó perceit megelőzően ugyanis alaposan körüljárhattuk a Csontváry képeivel 2016-ban „fölszentelt” tereket, és miközben a Csíki Kamarazenekar által előadott Vivaldi: Tél szólt a hangszórókból, kicsik és nagyok ámulhattak a leleteken.Gyarmati Zsolt múzeumigazgató bevezetőjében jelezte, 2016-ben a 65 ezres látogatószámmal Erdély első öt legnagyobb múzeuma soraiban van a csíkszeredai intézmény. Mint mondta: idén „lazábbra vették”, és a Természettudományi Múzeum partnerségével a fiatal korosztálynak tesznek csábító ajánlatot.

Az intézményt fenntartó helyi önkormányzat képviseletében Füleki Zoltán alpolgármester arra figyelmeztetett: a kiállítás annál is inkább aktuális, mivel a csíkszentkirályi Borsáros-fürdőnél talált növénytani leletekkel – mint például a szintén jégkorszakinak számító törpenyír, vagy a mocsári kőtörő – került összhangba, azaz így is „otthon” érezheti magát a tárlatanyag.

Összefüggésekben láttatni a világot

Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese szerint a 2008-ban készült tárlatnak az az egyik legfontosabb értéke, hogy általa megtanulnak a gyerekek összefüggéseiben gondolkodni a világról. Ugyanis, mint mondta, a mai kor gyerekei „tantárgyakat sajátítanak el”, ám az ezek közötti összefüggések átlátására önállóan képtelenek.

A szakember szerint mindannyian föltehetjük magunknak a kérdést, hogy az emberiség történelmi-esztétikai-művészeti változásainak, egy-egy áramlat hátterében vajon nem-e éppen az akkori klímaváltozás állt? Mint rávilágított: érdemes így közelíteni, avagy olyan természettudományi tények összefüggésében is szemlélni az emberi civilizációt, hogy például az egyiptomi piramisok építése idején, igaz, fönt északon, de a mamutok még éltek.

Ugyanakkor jelezte: a kiállítás a globális klímaváltozás körül forgó tévhiteket, a jégkorszakról alkotott esetleg téves elképzeléseket is tisztázza. A kiállítás anyagát a látványos elemek mellett dokumentumfilm, installációs elemek, magyar és román nyelvű videóanyagok is kísérik, s a gyerekek szemmagasságában, nyitott térben – tehát nem üveg mögé – elhelyezett jégkorszaki leleteket - ha nem is tapinthatjuk meg -, így lélegzetállítóan közelről szemlélhetjük.

Ahogyan a főigazgató-helyettes is fölhívta rá a figyelmet, a megnyitón mi is azt tapasztalhattuk: a „húzóelemek” mellett számos apró kincset rejteget a kiállítás, amelyen felnőttekként is elámulhatunk. Ilyen a kis rágcsálók ritka koponyacsontjai a falakra rögzített dobozokban, vagy a korabeli, kézzel festett növényrajzok. A kiállítás ugyanis a legutóbbi 2 millió évben lezajlott környezetváltozásokat, s az alkalmazkodó élővilág jelenségeit is kíséri – az ezt lekövető interaktív párbeszéddobozok pedig a földrajzi ismeretek gyarapítását bónuszként adják a többi élményhez.