Újabb rekord dőlt meg az ősi földi élet kutatása terén, amiről a napokban számolt be egy kutatócsoport.

A megvizsgált fosszíliák akár 4,3 milliárd évvel ezelőtti baktériumok lenyomatai lehetnek, amivel még tovább toljuk vissza az időben az élet megjelenését bolygónkon. A Nature magazin oldalán tették közzé a tanulmányt, amely a Kanada északkeleti részén megvizsgált ősi kövezetek részletes vizsgálatának eredményeit ismerteti.

Eszerint a kövezetek pontos kémiai összetételét vizsgáló csoport olyan mikrobák fosszíliáira bukkant, amelyek 3,8-4,3 milliárd évvel ezelőttről származnak, ezzel pedig a legrégebbi ilyen leletnek minősülnek. Ezek több szempontból hasonlítanak a jóval fiatalabb társaikra, amelyek hidrotermikus kiömlések mentén élő, vassal táplálkozó példányok, ennél azonban talán még fontosabb, hogy ezzel újabb 300 millió évvel toljuk vissza a legkorábbi leletek periódusát, hiszen eddig az Ausztráliában megtalált, mintegy 3,5 milliárd évre visszanyúló mikrofosszíliák tartották ez a rekordot.

A többek között lézeres képalkotással kapott eredmények egybevágnak a ma élő példányok által visszahagyott melléktermékek és ezen példányok maradványainak lenyomatával. A mostani adatok arra utalnak, hogy a tengerek mélyén lévő ősi hidrotermikus kiömléseket tekinthetjük a földi élet potenciális származási helyeként, ami viszont egyéb égitestek és különösen az exobolygók esetében bizonyulhat fontos kitételnek. Nem véletlen, hogy az alkotók csillagászok bevonásával szeretnének itt tovább kutakodni, hiszen ez a földönkívüli élet megtalálásában is segíthet – írja az sg.hu.