Világméretű vizsgálat erősítette meg, hogy a rákhoz vezető génmutációk nagyjából kétharmadáért a biológiai balszerencse a felelős, és a kialakulásuk zöme nem a környezethez vagy az életstílushoz kapcsolható.

Az egészségügyi szakemberek gyakran hivatkoznak arra, hogy a tumorok kialakulása a helytelen táplálkozással, a testmozgás hiányával vagy a szülőktől örökölt hibás génekkel magyarázható. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem tudósai, Bert Vogelstein és Cristian Tomasetti azonban egy 2015-ös vizsgálat során a szövetek regenerálódásában talált magyarázatot a rák kialakulására.

A kutatók akkor csak az amerikai lakosságra fókuszálták a vizsgálatukat és kimutatták, hogy a rákot okozó mutációk kétharmadát a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák váltják ki, ami kívül esik az emberi befolyáson.

A Science című tudományos folyóiratban közölt mostani tanulmányuk elkészítésekor a páros a világ 69 országára kiterjedően vizsgálta a rákos megbetegedések előfordulását. A 4,8 milliárd embert – vagyis a bolygó népességének kétharmadát – lefedő elemzés során a kutatók egy sor különböző környezeti tényezőt vettek számításba a tumorok kialakulását illetően, míg az Egyesült Államokra vonatkozó korábbi tanulmányukban a környezeti tényezők viszonylag szűk körével volt dolguk.

A mostani vizsgálatuk során 32 ráktípushoz kapcsolódó mutációkat elemeztek, és megállapították, hogy az esetek 66 százalékában a sejtosztódás során bekövetkező véletlen hibák, 29 százalékban a környezeti hatások és az életmódbeli tényezők, 5 százalékban pedig az öröklött gének a felelősek a mutációkért.

A hasnyálmirigyrákot okozó mutációk 77 százaléka írható például a biológiai balszerencse, 18 százaléka a környezeti és életmódbeli tényezők, úgy mint a dohányzás, és 5 százalékuk az öröklött gének számlájára. A prosztata-, az agy- vagy a csontrák esetében a mutációk több mint 95 százalékát okozzák a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák.

A tüdőrák esetében azonban más a helyzet: ilyenkor mutációk 65 százaléka a környezeti tényezőkre, elsősorban a dohányzásra, 35 százalékuk a balszerencsére vezethető vissza. Az öröklött tényezők pedig nem játszanak szerepet a tüdőrák kialakulásában.

"Azt reméljük, hogy ez a kutatás vigaszt nyújt annak a több millió páciensnek, aki annak ellenére rákkal küzd, hogy szinte tökéletes életet él, vagyis nem dohányzik, kerüli a fényvédők nélküli napozást, egészségesen táplálkozik, rendszeresen sportol, egyszóval minden olyat megtesz, amiről jelenleg úgy véljük, hogy a rák megelőzését szolgálja, de még így is megbetegedett" – húzta alá Vogelstein. "Nekik meg kell érteniük, hogy az a ráktípus, amelyben szenvednek, nem volt megelőzhet" – tette hozzá a szakember.