Átadta csütörtökön a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége Geil Kligman szociológusnak, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem professzorának a Doctor Honoris Causa címet.

Gail Kligman előadásában elmondta, 41 éve van köze Romániához, tudományos munkássága az országhoz köti több szálon is. Bevallása szerint sokan kérdik tőle, hogy miért kezdett el foglalkozni Romániával. Felidézte: amikor a doktori dolgozatán gondolkodott, Jugoszláviát szerette volna kutatni, de olyan feltételeket kötöttek ehhez, amely miatt inkább más lehetőséget keresett – Romániát. Akkoriban külföldi kutatókkal szemben nyitott volt az ország, ezért 1975-ben megérkezhetett ide, hogy tudományos munkát végezzen.

Természetesen végig azt gondolták róla, hogy kém, és külön személy ellenőrizte minden mozdulatát, bár az nem volt számára tiszta, hogy miféle titkokat leplezhetne le itt – emlékezett vissza azokraz évekre. Mint elmesélte, a Securitate zavaró tényező volt, főként azok számára, akikkel rendszerint találkozott is. Így értette meg, hogyan élhetnek ebben a rendszerben a román állampolgárok.

Ekkor értette meg azt is, hogy fontos lesz megtanulnia a román nyelvet – amelyen egyébként a beszédét is tartotta, sajátos amerikai akcentussal.

Megtudtuk tőle, hogy egy ízben egy hölgyet fotózott le az utcán, a rendőrség pedig rögtön megjelent a helyszínen. Nagyon megijedt, főleg, hogy egy irodába is vitték ezek után. Megkérdezték tőle, mit követett el, a nyelvet még nem ismervén elmutogatta a rendőrnek, hogy fotót készített különböző zöldségekről. A hatósági személyek elnevették magukat.

1988-ig maradt az országban, 1975-től. Beszámolt arról, hogy számos barátot szerzett az évek során itt, így felmerül a kérdés, hogy mennyire számít idegennek az országban, hiszen sokaknál jobb rálátása van a múlt rendszertörténéseire. Munkája során meg szerette volna érteni az állam és az állampolgárok közötti összetett kapcsolatot. Első két könyve azokat a drámai változásokat írta le, amelyeket a modernizáció során a vidéki közösségek átéltek. Arról írt, hogyan lépett fel az állam a babonák, rituálék ellen.

Doktori dolgozatát követően jött rá, hogy az Egyesült Államokban nem értik azokat a kulturális kontextusokat, amelyekben írásai születtek, így posztdoktoriját Máramaroson írta. Egy varázslóval ismerkedett meg, akihez minden állami doktrína ellenére sok pártember járt, tanácsokért. Kigman hónapokon át tanulmányozta az esküvőkhöz fűződő szokásokat.

Egy családnál lakott, ahol a férjjel sok vitát lefolytatott a két különböző gazdasági-politikai berendezkedés előnyeiről, hátrányairól. Olyan helyen laktak, ahol sem villany, sem folyóvíz nem volt. Mivel plusz terhet jelentett a családnak, saját magának kért élelmezési jegyeket, hogy könnyítse meg a dolgukat.

Időközben megértette azokat az osztály- és vallási antagonizmusokat, amelyek átalakították a társadalmat. Tudatosította azt, hogy milyen országban él, hogy az öncenzúra hogyan működik Romániában – mondta el. Számos falvat járt be, hogy közelebbről megismerje a rituálékat. Mindenhol keveset ült, de sokat tanult, míg a máramarosi faluban, ahol lakott, a közösség részese lett.

 A rendszerváltás után írta meg a Ceausescu-rendszer rajzát, külön foglalkozva a népesedéspolitikájával. Közelebbről ismerhette meg az abortusztilalom hosszú távú hatásait a társadalomra. A hetvenes években az Egyesült Államok harminc államában szintén tiltott volt az abortusz – tette hozzá.

Nemzetközi és interdiszciplináris kutatócsoportot állított később össze, hogy a romániai kollektivizálás történetét tárják fel. Számos településen kutathattak, visszaemlékezéseket gyűjtve és archívumok tartalmát rögzítve, ez utóbbiakat persze kétkedve, hiszen számos hamisítást tartalmaztak. Több visszaemlékezőt azon titkosszolgálati iratok nyomán kerestek meg, amelyek az „ellenséget” jelölték meg a kollektivizálás idején.

Beszélt arról is, az amerikai viszonyokat is jobban megértette a romániai kutatások nyomán. Donald Trumpot említette, aki ellenségként jelölte meg a sajtó egy részét – Kligman pedig párhuzamot vont emiatt közte és a Ceausescu-rezsim között. Trump számos ellenséget jelölt még meg, ahogyan a mccarthyzmus is ezt tette évtizedekkel korábban. A Kárpátok Géniusza is úgy gondolta, hogy nincs szüksége szakértőkre, ez visszaköszön az amerikai elnöknél is. Megemlítette a nepotizmust és az etnikai konfliktusokat, amelyek mindkét politikai szereplő jellemzői.