Kutatók egy olyan frissen kifejlesztett telefonapplikáció próbaverziójának tesztelésére vállalkoztak, amely a depresszió kognitívviselkedés-terápiás megközelítésére épül.

A depressziót mára a világ betegségterhének legsúlyosabb tényezői között tartja számon a WHO (Egészségügyi Világszervezet) – índít a Cezar Giosan irányításával a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézete által készített tanulmány

Evidence-based (vö. ’bizonyítékokon alapuló’) kezelési módjai ugyan léteznek, de ezek sajnos nem mindenki számára hozzáférhetők. A technológia betörésével a mentálhigiéné területére széles körben hozzáférhetővé váltak a számítógépes kognitívviselkedés-terápiák (CBT), mára pedig – apllikációk formájában – okostelefonokon is futtathatók. Néhány korábbi vizsgálat arra utalt, hogy ezek a telefonos alkalmazások hatékonyak lehetnek a küszöb alatti, illetve az enyhe és mérsékelt depressziós tünetegyüttesek csökkentése terén.

Azonban a tárgykörben végzett csekély számú kísérlet nem bír kellő statisztikai megalapozottsággal, és egyelőre megismétlésük is várat magára. Egyetlen vizsgálat sem iktatott be például placebó-kontrollcsoportot, ami esetlegessé teszi az eddigi eredményeket, hiszen például a digitálisplacebó-effektus jelentős módon közrejátszhatott az eddigi vizsgálatok biztató kimenetelében.

A kutatók ezúttal egy olyan frissen kifejlesztett telefonapplikáció próbaverziójának tesztelésére vállalkoztak, amely a depresszió kognitívviselkedés-terápiás megközelítésére épül. Három kísérleti csoportot alakítottak ki, melyekbe random módon sorolták be a jelentkezőket.

Az első csoporton a  valódi, azaz optimálisan működő alkalmazás hatásait vizsgálták, a második csoport (a placebó-kontrollcsoport) tudta nélkül az applikáció álverzióját használta, míg a harmadik a várólistás csoport volt, amely a tulajdonképpeni kontrollcsoport szerepét töltötte be. Az első két csoport körében hat héten át tesztelték az alkalmazást, amelyet heti egy telefonos konzultáció egészített ki.

Az alkalmazás öt szerkezeti panelre épül. Az első az úgynevezett profilszekció, ahol a felhasználó egyfajta avatárt hoz létre. Ezen a felületen minden bejelentkezés alkalmával információk és grafikonok jelennek meg a felhasználó terápiás folyamatának előrehaladtáról, aktivitásairól, az alkalmazás használata során elért energiaszintjéről. A második szekcióban pszichoedukatív anyagok olvashatók, olyan cikkek, amelyek például a depresszió kialakulásának okaival vagy a diszfunkcionális gondolkodás következményeivel foglalkoznak. A harmadik szekció gyakorlatokat tartalmaz, melyek döntőrészt a kognitív újrastrukturálás módszereit követik. A negyedik panel a fejlődés ütemét és mértékét elemzi, míg az utolsó automatikusan generált üzenetek segítségével arra biztatja a felhasználót, hogy olvasson el bizonyos témába vágó cikkeket, és végezze el a harmadik szekció kínálta gyakorlatokat.

A 220 tesztalany közreműködésével végzett kísérlet jelentős hozzájárulásként értékelhető a depresszió kezelése terén, hiszen a világon elsőként placebó-kontrollcsoport alkalmazásával igazolja: a depressziós tünetegyüttes enyhítésében hamarosan komoly szerephez juthatnak az okostelefonokra kidolgozott szofteverinnovációk.