Az elmúlt 30 évben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés - állapították meg kutatók.

Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A DTU Aqua, a Koppenhágai Egyetem és a németországi GEOMAR kutatói az 1987 és 2015 közötti időszakból származó balti-tengeri hal- és vízmintákban elemezték a mikroműanyagok mennyiségét.

"Az eredmények meglepőek. Ugyanannyi műanyagrészecske van most a víz- és halmintákban, mint 30 évvel ezelőtt" - mondta Torkel Gissel Nielsen professzor, a DTU Aqua munkatársa, hozzátéve, hogy eddig csak pillanatfelvételek készültek a nyílt vizekben lévő mikroműanyagok mennyiségéről, most azonban hosszú időre visszamenőleg végeztek elemzéseket.

"A tanulmány számtalan kérdést felvet. Mindannyian tanultuk az iskolában, hogy a műanyag száz év alatt bomlik le. Tudjuk, hogy manapság több műanyagot gyártanak, mint ezelőtt valaha. Tehát hova tűnik a műanyag? Lesüllyed a tengerfenékre? Vannak olyan organizmusok, amelyek képesek lebontani? Vagy az áramlatok sodorják odébb" - jegyezte meg a szakember.

A vizsgálatok során a kutatók minden ötödik hal gyomrában találtak mikroműanyagot. Egy köbméternyi tengervízben pedig 0,3 mikroműanyag rostot találtak, amely érték állandónak bizonyult az elmúlt 30 évben.