Mi az a bitcoin és mi a blokklánc-technológia, amire épül? Hogyan kell bányászni, melyek az előnyei, mi vár rá a jövőben? Ilyen és hasonló kérdéseket tettünk fel Demeter Zsolt csíkszeredai kriptovaluta-bányásznak, aki szájbarágós magyarázatokkal vezetett be a virtuális pénznemek világába.

Miben különbözik a bitcoin vagy általában a kriptovaluták a hagyományos pénznemektől?

A hagyományos pénzt az állam bocsátja ki, a bitcoin pedig egy program. Bár a kilencvenes években már kitaláltak ehhez hasonlót, végül 2009-ben jött létre, a gazdasági válságot követően azért, hogy az egyik ember úgy küldjön át értéket a másikhoz, hogy ne legyen harmadik, közvetítő fél. Ez ma már nem feltétlenül van így, olyan váltó oldalakat használ a többség, amelyek levesznek részesedést. A bitcoin annyit ér, amennyit fizetünk érte, vagyis a tőzsde miatt van értéke. Az az erőssége, hogy az egészet egy program kontrollálja.

Azt tudjuk, hogy „bányászni” kell. Mit jelent ez egészen pontosan?

Azt előre tudhatjuk, hogy hány bitcoin van összesen: 21 millió, amiből 16,8 milliót bányásztak ki, és az évente kibocsátásra váró bitcoinok összege feleződik idővel. A bitcoin úgy generálódik, hogy a különböző tranzakciók felgyűlnek és bekerülnek egy ún. blokkba. Amikor ez a blokk eléri az program által megszabott nagyságot (a bitcoin esetében 1 megabájt), akkor hozzácsatolódik az előtte levő blokkhoz – ezért hívják a technológiát blokkláncnak. Mivel ezek kódolva vannak, abban a pillanatban, mikor valaki kiszámolja ezt a feladatot, és egy blokk csatlakozik a lánchoz, a program kibocsát 12,5 bitcoint. Ezeket kapják meg a bányászok.

A blokklánc az összes tranzakció adatbázisát jelenti. Minden tranzakciónak van egy inputja, egy outputja és egy hash-je, és mindegyik tranzakció kódolva van. Amikor én küldök pénzt, akkor annyi látszik ebből, hogy az egyik pénztárcából küldtek bitcoint a másik pénztárcába. Már említettem, hogy ezek a tranzakciók bekerülnek egy blokkba, amelynek aztán az információiból létrejön egy ún. hash, ez pedig bekerül a következő blokkba, és így tovább. Mindegyik blokk tartalmazza az előző blokk kódolt szavát, a hash-t. Az egész egy nagy adatbázis, amelyik most körülbelül 150 gigabájt és letölthető a saját számítógépre.

Mennyire biztonságos ez?

A legbiztonságosabb, bár valóban volt bitcoin-lopás is nemrég. A bitcoint több módszerrel lehet tárolni, de az egyik leggyakrabban használt módszer 12 szavas kódból áll, ezt nevezik privát kulcsnak, amelyet ha letörölsz a gépedről, és csak a papíron van meg neked (vagy megjegyezted), akkor is elérsz bárhonnan miután egy pénztárcát visszatelepítesz a gépedre. Ha neked például van harminc bitcoinod, az nem azt jelenti, hogy ez egy adott helyen létezik, hanem, hogy maga a program végigfuttat minden tranzakciót és kiszámolja a végeredményed. A rendszer azért biztonságos, mert a blokkláncban létrejövő hash-ek miatt fel kellene törni az összes tranzakciót.

Gyakran látni, hogy a bányászat valóban igénybe vesz erős gépeket, nem feltétlenül olcsó laptopoknak való szórakozás. Hol tart most ez?

Az első időszakban, mivel nem volt sok tranzakció, bármilyen számítógéppel lehetett bányászni. De minél több a tranzakció, annál nehezebb a művelet, amit meg kell oldjania a gépnek, így egy számítógépes processzor idővel nem tudott már elég hatékony lenni. Most már egy jó gamer-számítógépnek tíz évet kellene dolgoznia azon, hogy egyetlen blokkot ki tudjon számolni. Az emberek rájöttek, hogy a jó videokártyák alkalmasak a feladatra, ezért ezzel kezdtek el bányászni, de idővel ez sem érte meg – több áramot fogyasztott, mint amennyit kerestek ezzel.

Kétféle bányászat létezik: az egyedül történő és a csoportban történő. De mivel nagyon kevés az esélye annak, hogy egy bányász elsőnek fejtsen meg egy feladatot, és kapjon meg 12,5 bitcoint, ezért inkább összegyűltek. Ezt hívják poolnak, azaz medencének, amikor közösen bányásznak, és ahol bárki is kapja meg a bitcoint, elosztják egymás között. Létezik ugyanakkor az ASIC (Algorythm specified integrated circuit)-miner, ami kifejezetten ez algoritmus megfejtésére alkalmas. Nagy, zúgó gépek, fogyasztanak kb ezer wattot, tavaly tízezer dollárba került egy, és elvileg egy év alatt vissza is hozza az árát. A baj az, hogy ezeket csak Kínában gyártják, és elég hamar elromolnak. Ráadásul minden évben kiadnak egy új verziót, mert annyira fejlődik az egész.

Te hogyan bányászol?

Videokártyával. Különféle kriptovalutákat bányászok, amelyekhez még elég ez a technológia, és aztán beváltom azokat bitcoinra. Eggyel kezdtem, akkor 50-80 dollárt kerestem egy hónapban, most három videokártyám van és ez 200 dollárra elég. Ezek az értékek nagyon függnek a jelenlegi árfolyamoktól. Ezt fogom tovább fejleszteni a jövőben.

Számos más kriptovaluta van, ezt te is említetted. Hogyan jönnek létre ezek?

Maga a program nyílt forráskód, tehát hogyha programozó vagy, tudsz módosítani a létezőkön, vagy teljesen újat, teljesen új blokkláncot tudsz létrehozni. Így aztán új pénznemeket lehet létrehozni. Az elejétől addig a pontig, amíg elkészül az új pénznem, ugyanaz a blokklánca mindkét pénznemnek, de a megalakuláskor ketté válik ez. Augusztus elején jött létre például a Bitcoin Cash, ez azt jelentette, hogy akinek volt már egy bitcoinja, annak lett egy Bitcoin Cash-e is. Persze ezt követően ideiglenesen csökkent a bitcoin értéke, de idővel a kettő értékesebb lett, mint a bitcoin egyedül.

Egyre több olyan cikket olvasni, hogy a különböző államok valamilyen módon szabályoznák a kriptovalutákat. Mit gondolsz, mire lehet számítani?

Nem tudom, hogy mennyire lesz erre lehetőségük. Ha például Kína betiltja a bányászatot, akkor átmennek Indiába vagy Oroszországba, vagy egy olyan másik országba, ahol olcsó az áram és meg van engedve a bányászat. A technológia addig megállíthatatlan, amíg van áram és internet, ráadásul ez az eddigi legbiztonságosabb megoldás. Persze valahogyan fogják szabályozni, ebben biztos vagyok.

Egyébként nem feltétlenül a bitcoinban látom a jövőt, hanem magában a technológiában. Biztonságos, feltörhetetlen, gyors. Blokklánc technológiával fognak működni cégek, játékok, operációs rendszerek és minden, amit el tudsz képzelni.