Mesterséges anyajegy segíthet a rák felismerésében


-A A+

Olyan mesterséges génhálózatot fejlesztettek ki svájci kutatók, amely a bőr alá beültetve egy anyajegy megjelenítésével képes jelezni a rák kialakulásának kockázatát.

A Science Translational Medicine című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint az eszköz prototípusa nagyon korai stádiumban képes felismerni a rák négy leggyakoribb típusát, a prosztata-, a tüdő-, a vastagbél- és a mellrákot azáltal, hogy érzékeli, amikor a vér kalciumszintje megemelkedik a tumor fejlődése miatt.

A jelzőberendezést egy implantátumba helyezett mesterséges génhálózat alkotja, amely a bőr alá beültetve folyamatosan figyeli a vér kalciumszintjét, és amikor az hosszú ideig egy bizonyos küszöbérték felett van, akkor elkezd létrehozni egy szabad szemmel is látható barna anyajegyet a bőrön. Martin Fussenegger, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) professzora szerint az anyajegy jóval azelőtt tűnik fel, hogy a rák kiszűrhetővé válik a hagyományos diagnosztikai módszerekkel.

A szakember ugyanakkor elmondta, az anyajegy nem azt jelenti, hogy a páciens hamarosan meg fog halni, csupán jelzésként szolgál és segíti annak eldöntését, hogy szükség van-e kezelésre. Fussenegger szerint egy ilyen implantátum élettartama korlátozott. "Más tanulmányok szerint a becsomagolt+ élő sejtek nagyjából egy évig bírják, utána muszáj őket inaktiválni és lecserélni".

A kutatók azért használták a kalciumot a tumorok fejlődésének indikátoraként, mert az egy rendkívül jól szabályozott ásványi anyag, amelynek - a vérben való - mennyiségi növekedése a négy ráktípus valamelyikének kialakulását jelezheti.

Az eszköz teszteléséhez egeret használtak modellszervezetként a kutatók, valamint sertésbőrön is kipróbálták. A műszer megbízhatóan működött: csak megemelkedett kalciumszint esetén alakultak ki anyajegyek. A klinikai tesztek megkezdéséig azonban még hosszú út vezet.

A Fussenegger által "orvosbiológiai tetoválásként" emlegetett fejlesztés az egyéb fokozatosan kialakuló betegségek, például az elsősorban az emberi agy idegsejtjeit érintő neurodegeneratív betegségek és hormonális zavarok esetében is alkalmazható lehet.








EZT OLVASTA MÁR?

X