Két szónokkal mérték össze az IBM számítógépének tudását San Franciscóban, ahol először mutatták be azt az új mesterséges intelligencia technológiát, amelyet a cég szakemberei öt éve fejlesztenek.

A Project Debater (Szónok projekt) nevű projekt számítógépes algoritmusának feladata az volt, hogy érveljen a kormánytámogatással megvalósuló űrkutatás mellett. A témát előzetesen nem tanulmányozta a számítógép, ennek ellenére elsőrangúan oldotta meg a feladatot, okfejtésében csupán egy-két kellemetlen hézagot tapasztaltak a szemlélők.

„Az Űrkutatás támogatása olyan, mint amikor valóban jó gumiabroncsokba fektetünk. Egy ilyen kutatás az emberi elmét gazdagítja, megihleti a fiatalokat, és egy nagyon tartós befektetés” – érvelt a mintegy másfél méter magas, tévéképernyőkkel ellátott számítógép női hangon. Úgy vélte, hogy az űrkutatás sokkal fontosabb, mint a jó utak, iskolák vagy a jó egészségügyi ellátás.

A számítógép nyitó érveihez a bizonyítékokat a memóriájában lévő újságok, folyóiratok és más források hatalmas tárházából merítette, majd meghallgatta a téma szakemberének ellenérveit, és négy percben válaszolt rájuk.

Néha még hibádzik a poén

Az IBM izraeli székhelyű kutatócsoportja nem sokkal az után kezdett dolgozni a projekten, hogy a vállalat Watson komputere 2011-ben megvert két játékost is a Jeopardy kvízben. Ezután a szakemberek a mesterséges intelligencia egy olyan új rendszerét alkották meg, amely a retorika és az elemezés emberi gyakorlatának mélységeibe hatol, illetve abba, hogy azt hogyan használják fel fontos kérdések megvitatására, amelyekre a válasz nem mindig egyértelmű. "Ha a vitázás szabályaira gondolunk, azok jóval nyitottabbak, mint a játékok szabályai" – magyarázta Ranit Aharonov, a projekt egyik vezetője.

A várakozásoknak megfelelően a mesterséges intelligencia az embernél jobban teljesített akkor, amikor számszerű bizonyítékokkal vagy más részletes bizonyítékokkal kellett előállnia, és képes volt csatlakozni az érvek legszembetűnőbb, figyelemfelkeltő elemeihez, sőt tudott viccelni is arról, hogy ő csak egy számítógép. A kutatók szerint azonban hiányt szenved a taktikában, és a poénok sem mindig ülnek a helyükön.

„Az emberek általában jobbak abban, hogy érzésteli nyelvezetet, jóval eredetibb nyelvet használjanak. Álláspontjuk illusztrálására saját személyes tapasztalataikra támaszkodnak. A számítógép nem él a valós világban, és nincs élete, amelyből képes lenne meríteni” – mondta Dario Gil, az IBM mesterségesintelligencia-kutató részlegének az alelnöke.