Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart. A hivatalos felosztás frissítését többen vitatják.

A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes "szelet" valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez.

Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11 700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az úgynevezett standard globális kronosztratigráfiai skála időről időre való megújításáért felelős Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) szerint azonban a holocén továbbtagolható felső, közép és alsó szakaszra.

Mindegyik szakaszhoz valamilyen jelentős éghajlati esemény kapcsolódik. A még ma is tartó Meghálaja-korszak kezdete – amelynek meghatározását az északkelet-indiai állam egyik barlangjában lévő állócseppkövek (sztalagmit) rétegei segítették –, 4200 évvel ezelőtt volt. Ez a korszak egy pusztító aszállyal indult, amely két évszázadon át éreztette hatását, számos civilizációt elpusztítva egyebek között Egyiptomban, Görögországban, Mezopotámiában, az Indus és a Jangce folyók völgyében. Az aszályt feltehetőleg az óceáni és légköri cirkulációk megváltozása okozta.

Az ICS új felosztási javaslatát ratifikáló Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS) főtitkára, Stanley Finney szerint a Meghálaja-korszak azért számít egyedülállónak a geológiai időskálán, mert kezdete egybeesik egy globális kulturális eseménnyel, amelyet egy globális éghajlati esemény váltott ki.

A holocén középső szakasza, a Northgrippian 8300 évvel ezelőtt kezdődött és a Meghálaja-korszak kezdetéig tartott. Ennek a szakasznak a kezdete egy hirtelen lehűléshez köthető, amelyet valószínűleg az okozott, hogy a mai Kanada területén elolvadt gleccserekből származó édesvíz az Atlanti-óceán északi részébe került, megbolygatva az óceáni áramlatokat. A holocén legrégebbi szakasza, amely az utolsó jégkorszak végével vette kezdetét, a grönlandi nevet kapta.

Nem mindenki ért egyet

A kutatók egy része ugyanakkor elhamarkodottnak érzi a geológiai időskála azonnali aktualizálását. Szerintük ugyanis nem biztos, hogy az egyes új korszakok kezdetének tekintett mérföldkövek valóban globális hatással bírtak. Ezen kívül nehezményezik, hogy akkor született döntés az új korszakokról, amikor még mindig aktív vita zajlik az antropocén földtörténeti kor jóváhagyásáról. A javasolt földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik.

Az antropocén kezdetére nézve számos javaslat látott napvilágot. A legtöbben jelenleg az ipari forradalom időszakára teszik ezt az időpontot. Mások jóval korábbi időpontokat, az eurázsiai erdőirtások és rizsöntözés kezdetét javasolják, sőt vannak, akik a mamutok kihalását és a holocén eleji felmelegedést is részleges emberi hatásokkal magyarázzák. Egyesek 1945. július 16-át, az első nukleáris atomrobbantás („Trinity teszt”) napját javasolják. Amikor az ember úgy igazán nekiment a Földnek.