A Hivatalos Közlöny szeptember 30-ki, 607. számában jelent meg a 257/2013 sz. törvény, amely az eddig érvényben levő 272/2004 sz., a gyermekek jogainak védelméről szóló törvényt módosítja és egészíti ki, sokoldalúbbá, részletesebbé és az Európai Unióban érvényes jogszabállyal egyeztetett szabályozássá változtatva a 2013. október 1-jéig hatályban levő jogalkotást. A következőkben a most bevezetett fontosabb változtatások ismertetésére kerül sor.

A törvény pontosítja mit ért „a gyermek legfelsőbb érdeke” kifejezés alatt. A gyermeknek azon a jogát, amely a normális fizikai és erkölcsi fejlődésre, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges egyensúlyra, a családi életre vonatkoznak.

A gyermekek legfelsőbb érdekeinek biztosításához szükséges legelemibb tényezők:

a) a fizikai, a lelki, a nevelési, az egészségi fejlődés biztonságban, stabilitásban történő kialakulásának szükséglete, egy családi élethez való hozzátartozása;

b) a gyermek véleménye életkorának és érettségi fokának függvényében;

c) a gyermek életének története, különös figyelemmel a velük szemben elkövetett önkényességekre, elhanyagolásra, kihasználásra, vagy bármilyen a gyermekkel szembeni erőszakosságra, illetve a jövőben előfordulható lehetséges kockázatokra;

d) a szülők, illetve azon személyek, akiknek feladata a gyermek nevelése és gondozása, arra való képessége, hogy megfeleljenek a gyermek bármilyen szükségletének biztosítására;

e) a gyermek személyes kapcsolatának fenntartása azokkal a személyekkel szemben, akikhez a gyermek különösen vonzódik.

A törvénymódosítás tisztázza a jogszabályban használt egyes kifejezések értelmét, ilyenek:

- gyermek = az a személy, aki még nem töltötte be 18. életévét és a törvény szerint még nincs meg a teljes ténykedési képessége (capacitatea deplină de exerciţiu)

- család = a szülők és ezek gyermekei

- kibővített család (familie extinsă)=  a gyermek rokonai a IV. fokú rokonsággal bezárólag

- helyettes család (familie substitutivă) = azok a személyek, akik nem tartoznak a kibővített családhoz, beleértve a IV. fokú rokonsághoz tartozókat, családpótló gondozók/ asszisztensek (asistent maternal), akik biztosítják, törvényes keretek között, a gyermek nevelését és gondozását

- személyre szabott oltalmi terv (plan individualizat de protecţie) =  szolgáltatásokat, teljesítményeket, intézkedéseket tartalmazó iratok, melyek biztosítják a gyermek oltalmát, a saját és családja társadalomlélektani felmérése alapján, abból a célból, hogy a családjától elválasztott gyermeket lehető legrövidebb időn belül beillessze egy állandó, stabil családi környezetbe

- szolgálati terv (plan de servicii) = a gyermeket érinthető önkényességek, elhanyagolások, kihasználások, erőszakosságok megelőzése céljából, a gyermek és családja társadalomlélektani felmérése alapján elkészített okiratok, melyek a gyermek családjától való elválasztását igazolják

- gyermek törvényes képviselője (reprezentatntul legal al copilului) = a törvény alapján kijelölt szülő vagy személy, aki jogosult, hogy gyakorolja a gyermekkel szembeni szülői kötelezettségeket és jogokat.

A törvénymódosítás bevezeti a bíróságoknak azt a kötelezettségét, hogy a gyermek jogait illető ügyekben ellenőrizze, hogy a szülők egymás közötti, vagy más személyekkel kötött egyezségek megfelelnek a gyermek érdekeinek.

A törvény kimondja: a gyermeknek joga van a stabilitásra és személyazonosságának megőrzésére. Ennek érdekében a most bevezetett módosítás kötelezi mindazokat az egészségügyi intézményeket, ahol újszülötteket ellátó, illetve gyermekgyógyító részleg van, hogy alkalmazzanak egy szociális asszisztenst, vagy jelöljenek ki egy személyt, akinek szociális asszisztensi feladatköre legyen. Az egészségügyi intézetekben elhagyott vagy talált gyermekek személyazonosságának megállapítása érdekében a rendőrségi egységek és a személyek nyilvántartását végző közhivatalok kötelesek megnevezni egy vagy több személyt, akik felelősek  a rájuk háruló feladat értelmében sürgősen nyilvántartásba venni a megszületett gyermeket és ennek adatait elküldeni a Szociális Gondozás és Gyermekvédelem Főigazgatóságának (Direcţia generală de asistenţă socială şi protecţia copilului), vagy esetenként a szociális gondozásért felelő közhivatalhoz. Ugyanezek a személyek felelősek, hogy minél hamarabb megtalálják azokat a szülőket, akik elhagyták gyermeküket és nem intézkedtek a gyermek személyazonosságának megállapítása céljából.

Azok az egészségügyi vagy gyermekgondozó intézmények, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező egységek, fizikai személyek, akik befogadnak vagy gondoznak személyazonossági iratokkal nem rendelkező várandós anyákat, illetve gyermekeket, kötelesek 24 óra leforgása alatt írásban közölni ezt a lakhelyük szerinti illetékes helyi hatósággal, ezek személyazonosságának megállapítása érdekében.

Amennyiben a külön élő szülők között nem jött létre egyezség arról hogyan gyakorolhatják a gyermekükkel szembeni személyes kapcsolatot, a bíróság fog megállapítani egy erre vonatkozó programot, a gyermek életkora, gondozási és nevelési szükséglete függvényében, valamint figyelembe véve a gyermek vonzódását ahhoz a szülőjéhez, akivel nem lakik együtt, ez utóbbinak az erkölcsi magaviseletét, valamint bármely más ezzel kapcsolatos tényezőt.

A törvény értelmében személyes kapcsolatnak lehet tekinteni:

a) a gyermek találkozását szülőjével, vagy más személlyel akinek erre joga van a törvény értelmében;

b) a gyermek meglátogatását ennek lakhelyén;

c) a gyermek meghatározott időre való vendégül látása annak a szülőnek vagy más személynek a részéről, máshol mint a gyermek állandó lakhelye;

d) a gyermekkel való levelezés vagy más érintkezési forma;

e) információk eljuttatása a gyermekhez szüleiről, vagy más személyekről, akiknek a törvény értelmében joguk van személyes kapcsolatba lenni a gyermekkel;

f) a gyermekről szóló információk eljuttatása azon személyek által, ahol a gyermek lakik, a szülőknek illetve azoknak a személyeknek számára, akiknek joguk van személyes kapcsolatba lenni a gyermekkel. Ezek lehetnek aktuális fényképek, egészségügyi vagy tanulmányi értékelések;

g) a gyermek találkozása szüleivel vagy más személyekkel, akik iránt a gyermek vonzódást érez, semleges helyen, megfigyelés alatt vagy anélkül, aszerint hogyan kívánja ezt meg a gyermek érdeke.

(Folytatása következik)