A Hivatalos Közlöny november 4-ki, 803. számában jelent meg egy törvényerejű sürgősségi rendelet (Ordonanța de Urgență nr. 68/2014), amely több, szám szerint 8 törvényt módosít, illetve kiegészít azzal a céllal, hogy megszüntessen egyes, gazdasági és szociális téren észlelt visszásságokat. Lehet, hogy a jogszabálynak „választási ajándék” jellege is van, de mivel több közérdekű változást is hoz, érdemes vele foglalkozni.

Egyházak alkalmazottait érintő rendelkezés

Az Állami Számvevőszék és más ellenőrző testület, 2011- 2014 időszakban, jogalap nélküli bérkifizetéseknek tartott és visszafizetésre kötelezett egyes összegeket. Ennek alapján 473 egyházi és teológiai intézet alkalmazottainak zárolták a 2014 év október-decemberi fizetését. A sürgősségi rendelet hatályba lépésétől kezdve (2014. november 7.), megszünteti a visszafizetési kötelezettséget és feloldja az említett fizetések zárolását.

Polgármesterek helyettesítésének és az ezzel járó jövedelemnek a szabályozása

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozások több féle értelmezésre adnak lehetőséget a polgármesterek, illetve helyettes polgármesterek feladatait ideiglenesesen átvevő személyek javadalmazásáról, a törvényerejű rendelet a következőképen pontosít: ha a polgármesteri állás megüresedik, vagy a polgármestert felfüggesztik tisztségéből feladatkörét a polgármester-helyettes veszi át. Amennyiben több helyettes polgármester van, akkor a helyi tanács többsége, titkos szavazással jelöli ki ezek közül a polgármestert helyettesítő személyt. Hasonló eljárással, ha egy helyettes polgármesteri állás üresedik meg, a tanácsosok saját soraikból választják meg a helyettes polgármestert.

Ha egyidőben megüresedett a polgármesteri és az alpolgármesteri állás, a helyi tanács, ugyancsak titkos szavazással az egyik tanácsost jelöli ki a polgármesteri feladatok elvégzésére. Valamennyi, a fentiekben felsorolt esetekben a polgármesteri, illetve helyettes polgármesteri feladatokat elvégző személy jogosult a betöltött állással járó valamennyi javadalmazásra. A helyettesítés addig tart, amíg az állást eredetileg betöltött személy visszatér munkahelyére, illetve a törvény alapján megrendezett időközi választáson új polgármestert választanak meg.

Helyi jellegű beruházások jogállásának tisztázása

Több helyi vonatkozású beruházást, amelyeket az Országos Infrastruktúra Fejlesztés Programja ( Programul  național de dezvoltare a infrastructurii) keretében valósítottak meg a Régiófejlesztési és Közigazgatási Minisztérium finanszírozta az állami költségvetésből. Mindeddig ezeknek elszámolása az Európai Unió által nyújtott strukturális alapokból nem volt lehetséges, mert a fennálló romániai jogszabályok szerint állami közpénzekből létrehozott létesítmények nem kerülhettek a helyi közigazgatás tulajdonába, így ezeket használatba sem lehetett adni. Mivel az így kialakult helyzet nagy összegű uniós támogatás és a beruházások létjogosultságának elvesztésével járt volna, a törvényerejű kormányrendelet előírja, hogy az említett körülmények között végrehajtott beruházásokat a finanszírozó minisztérium térítésmentesen átadhatja a helyi közigazgatási hatóságok tulajdonába.

Betegszabadság és az ezért járó táppénz juttatásának uniós követelmények alapján történő változásai

Az Európai Unió több ízben figyelmeztette Romániát, hogy nem ültette át saját jogrendszerébe az Unió egyes irányelveit (direktíváit) a betegszabadságok és az ezzel járó táppénzek kifizetése terén, hátrányos helyzetbe hozva egyes társadalmi rétegeket. Ennek következményeképpen a Románia ellen megindított eljárások 1.710.000 euró büntetéssel is végződhetnek, amihez hozzáadódnának az érintett kb. 130.000 személy kártalanítására kifizetendő összegek. Ennek elkerülése végett a törvényerejű rendelet a következő törvénymódosításokat vezeti be:

Kiterjeszti a betegszabadságra és táppénzre való jogosultságot az egyéni vállalkozók, vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) házastársaira is, akkor is ha ezek nincsenek bejegyezve mint munkatársak a cégbíróságon, nincs alkalmazotti státusuk, abban az esetben ha részt vesznek folyamatosan a vállalkozás tevékenységében, napi vagy kiegészítő feladatokat végezve el.

Előírja hogyan kell megállapítani a táppénz kifizetésével együtt járó, a jövedelem  0,85%-t kitevő, a betegszabadságok és a táppénzek ügykezelésére szolgáló hozzájárulást (cota de contribuție pentru concedii și indemnizații) azoknak a személyeknek, akik nem alkalmazottak, de jogosultak a betegszabadságra és a táppénzre. A törvény szerint ide tartoznak a vállalkozások üzlettársai (asociați), részvényesei, a családi vállalkozások tagjai, az a) bekezdésben említett személyek, valamint azok, akik saját döntésük alapján szerződést kötnek az egészségügyi pénztárral annak érdekében, hogy jogosultak legyenek a betegszabadságra és az ezzel járó táppénzre. Az említett hozzájárulás nagyságát az illető személyek jövedelemadó alá eső jövedelme figyelembe vételével állapítják meg, illetve a betegszabadságra jogosító szerződésben foglalt jövedelem után, vagy ennek hiányában az egészségügyi pénztárhoz benyújtott, saját felelősségre kiállított jövedelmet bevalló nyilatkozat alapján. Ez utóbbi nyilatkozatot valamennyi betegszabadságra jogosult személynek be kell nyújtania, kivéve azokat, akiknek alkalmazotti státusuk alapján jár a betegszabadság.

Szabályozták azoknak az anyáknak a betegszabadságra és táppénzre való jogát, akik saját hibájukon kívül elvesztették munkahelyüket, és ennek dátumát követő 9 hónapon belül gyermeket szülnek. Ez esetben a betegszabadságok és táppénzek ügykezelésére szolgáló hozzájárulást az Országos Egészségügyi Biztosítási Alap fizeti ki.

Amennyiben egy munkaadó felfüggesztette tevékenységét, illetve tevékenység megszűnik a vállalkozás több részre való felosztása, összevonása, újjászervezése, felszámolása, csődbejutása esetén, ezen események bekövetkezése előtt született betegszabadságra és táppénzre való jogosultság utáni hozzájárulást ugyancsak az Országos Egészségügyi Biztosítási Alap fizeti ki.

Kiegészítették azoknak a különleges betegségeknek a listáját, amelyek esetében az ezekért járó betegszabadságban töltött idő nem befolyásolja egy más betegségért járó betegszabadságot és táppénzt. Ilyen különleges betegségnek számít a jövőben a tuberkulózis, rákbetegségek, SZIDA, szív és ér-betegségek, valamint a szülésért és gyermekgondozásért járó betegszabadság.

Azok a személyek, akiknek nincs alkalmazotti státusuk, de jogosultak betegszabadságra, ennek elnyerésére szolgáló kérvényüket a jogosultság megszületésétől számított 90 napon belül adhatják be.

Az Unió tagországain belüli egészségügyi ellátás rendezése 

Románia az Európai Unióba való belépésekor kötelezte magát, hogy az egészségügyi ellátást az Unióban érvényes szabályozások alapján fogja biztosítani. Ide tartozik romániai lakhellyel bíró román állampolgároknak az Unió tagországaiban részesített egészségügyi ellátás költségei megtérítésének kötelezettsége is. Ezen a téren jelenleg nagy a bizonytalanság, sok a reklamáció a külföldön végzett egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésével kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan, nagy a Román Egészségügyi Pénztár adóssága más tagországok egészségügyi intézményeivel szemben.

Ezen a helyzeten kíván segíteni a törvényerejű rendeletnek az a rendelkezése miszerint a határokon túli egészségügyi ellátás ügykezelése, más tagországokban szolgáltatott egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése a jövőben diszkriminatív mentesen, az emberi méltóság figyelembevételével kell megtörténnie. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív eljárásokat a teljes átláthatóság kell jellemeznie, a szükséges információkat az érdekeltek tudomására kell hozni, a költségmegtérítést igénylő kérvényeket objektív módon és pártatlanul kell megoldani.

A jogszabály intézkedik arról is, hogy azok a román állami nyugdíjra jogosult személyek és családtagjai, akiknek lakhelye az Unió valamelyik tagországában van és akiknek az egészségügyi ellátásának a költségeit, az Unióban érvényes szabályozások alapján, a román egészségügyi pénztár viseli, ha Romániában részesülnek egészségügyi ellátásban, ennek költségeit ugyancsak a román egészségügyi pénztár kell megtérítse. (Az eddig érvényben levő szabályozás ezt nem tette lehetővé).

Agrárgazdaságoknak uniós alapokból nyújtott támogatások lebonyolításának megkönnyítése 

Elsősorban bürokratikus nehézségek miatt a 2007-2013-ra elfogadott Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében megkötött 6.440 szerződésből, felmondás veszélye fenyegeti 4.649-et, ami 3,8 millió lej EU támogatás elvesztését jelentené, figyelembe véve, hogy a program alapján nyújtott támogatásokat legkésőbb 2015. december 31-ig el kell számolni. Ennek megakadályozására hivatott a törvényerejű rendeletbe foglalt több rendelkezés, amelyeknek célja a jelenleg érvényben lévő szabályozások módosításával megkönnyíteni a támogatásokból nem fedezhető költségek finanszírozását, a támogatás keretében nyújtott alapok felhasználását. A módosítások részleges ismertetésére nagy terjedelmük miatt nincs lehetőségem, az érdekeltek megtalálják a fent említett Hivatalos Közlönyben.

Egyes, nyugdíjasokat érintő módosítás

A Hivatalos Közlöny szeptember 25-ki, 704-ik számában jelent meg az Alkotmánybíróság 2014/463 sz. Határozata mely alkotmányellenesnek minősítette a nyugdíjtörvénynek azt a módosítását miszerint azok, akik 2011. január 1. és 2013. január 22. között mentek nyugdíjba 2013. november 7-től jogosultak nyugdíjasok számára előírt, az infláció hatását ellensúlyozó nyugdíjnövelésre (indexare). Ugyanakkor megállapítja, hogy ez a jogosultság 2013. január 1-jétől jár. A törvényerejű rendelet ennek a határozatnak az alapján módosítja a nyugdíjtörvény megfelelő cikkelyét.

Központosított fűtési rendszerek jogállásának tisztázása

A központosított fűtési rendszerek jelenleg általában kettős tulajdonban vannak. A hőenergiát előállító vállalatok állami vagy többségben állami tulajdonban vannak, míg az energiát elosztók a helyi hatóságok tulajdona. A hőenergiát a lakóssághoz, intézményekhez, vállalatokhoz eljuttató szolgáltatók nehéz anyagi helyzetben vannak, mert csak részben tudják beszedni a fogyasztóktól a leszállított hőenergia árát, emiatt nem tudják kifizetni tartozásaikat a hőenergiát előállító vállalatokkal szemben. Ezek a tartozások olyan magas összegekre nőttek, hogy egyes helyeken előállt a hőenergia biztosítása megszűnésének a veszélye. A törvényerejű rendelet ezen úgy kíván segíteni, hogy lehetővé teszi az állami tulajdonban levő, hőenergiát előállító vállalatok térítésmentes átadását a helyi hatóságok tulajdonába. Ennek alapján a hőenergiát előállító és elosztó vállalatokat egyesíteni lehet (ez történik most Bukarestben) így leírhatók a közöttük levő adóságok is.

Mivel a fenti eljárás ellentmond a gazdasági alapelveknek (az adósnak ki kell fizetnie tartozását), a törvénymódosítás feltételekhez köti a tulajdon-átruházást, ezek:

– a tulajdonváltásnak a célja az adósságok csökkentése, esetlegesen részletekben való törlesztése legyen;

– az átszervezést meg kell előznie egy műszaki, gazdasági tanulmány, amely igazolja a tulajdonváltozás hatékonyságát;

– az átadás nem szegheti meg az érvényben levő, az állami segélynyújtásra és szabadversenyre vonatkozó országos és közösségi előírásokat;

– amennyiben az átadandó aktívák adóssággal terheltek szükséges a hitelezők belegyezése;

– a helyi hatóság kérje a hőenergiát előállító vállalat tulajdonátvételét.