TÖRVÉNYTÁR: Módosultak a munka törvénykönyv egyes előírásai
A maszol rövid ismertetőt közölt a munka törvénykönyv egyes előírásainak módosításáról. Az alábbiakban részletesebben kívánom bemutatni a Hivatalos Közlöny január 22-ki, 52. számában megjelent 12/2015 sz., a munka törvénykönyvet megváltoztató jogszabályt.
A 16., az egyéni munkaszerződésről szóló cikkelyt két új bekezdéssel egészítették ki. Ezek szerint az igazolatlan hiányzásokat és a fizetéstelen szabadság idejét nem veszik figyelembe a munkában töltött idő nagyságának megállapításánál. Kivételt képez a szakmai képesítésre /továbbképzésre adott fizetés nélküli szabadság ideje, ezt továbbra is munkában töltött időnek számít.
Az 56. cikkely, a munkaviszony jogi alapon (de drept) történő megszűnését szabályozó c) bekezdésének új szövege: a munkaviszony jogi alapon történő megszűnésének dátuma „az előírt életkor betöltésének és a nyugdíjjogosultság elnyeréséhez szükséges minimális szolgálati idő letöltésének összesített (kumulatív) napja; a nyugdíjhivatal által kibocsátott végzés (decizie) dátuma a nyugdíjjogosultság megállapításáról a III. fokú rokkant nyugdíjak, a részleges előzetes nyugdíjbamenetel (pensionare anticipată parțială), előzetes nyugdíjbamenetel és a nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor részleges lerövidítése eseteiben; az egészségügyi bizottság végzésének dátuma az I. és II. fokú rokkant nyugdíjak megállapításakor”.
Az ideiglenes alkalmazottak jogállását szabályozó 92. cikkely két új bekezdéssel bővül ki:
(3) egy ideiglenes alkalmazottnak adott bér nem lehet kisebb, mint egy ugyanolyan munkát végző állandó alkalmazotté;
(4) amennyiben a munkaadónak nincs az ideiglenes alkalmazott beosztásához hasonló állandó alkalmazottja, az ideiglenes munkavállaló munkabérét egyéni munkaszerződésben úgy kell megállapítani, hogy az egyenlő legyen azzal az összeggel, amit egy állandó munkavállalónak adna a munkaadó.
A pihenőszabadság időtartamát szabályozó 145. cikkely a munkavállaló előnyére változik meg. Az eddig érvényben levő rendelkezés alapján a pihenőszabadság hosszát egy naptári évben elvégzett munka függvényében lehetett megállapítani, a módosított szöveg szerint „az évi pihenőszabadság hosszát az egyéni munkaszerződésben a törvény és a kollektív munkaszereződés előírásai alapján szabják meg”.
Ugyancsak a 145. cikkely a következő új bekezdésekkel bővül ki:
(4) Az évi pihenőszabadság hosszának a megállapításánál ledolgozott munkaidőnek kell tekinteni: a beteg és szülési szabadság idejét, a szüléssel járó kockázatért (risc maternal) és a beteg gyermek ápolásáért adott szabadságok idejét is.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben felsorolt munkamegszakítások a pihenő szabadság idejében történnek a pihenő szabadságot meg kell szakítani, és a hátralevő szabadságnapokat azután kell megadni, miután a szóban forgó munkamegszakítások ideje lejárt.
(6) Az alkalmazottnak jár az évi pihenőszabadság akkor is ha az előbbiekben felsorolt munkaidő megszakítások egészen a naptári év végéig tartanak. Ez esetben a munkaadó köteles kiadni a pihenőszabadságot az elkövetkező 18 hónap folyamán.
Változik a pihenőszabadságról szóló 146. cikkely is. Az új szabályozás a következő:
A pihenőszabadságot minden évben ki kell adni. Amennyiben az alkalmazott indokolt esetekben nem kaphatja meg a naptári év folyamán pihenőszabadságának egy részét vagy egészét, az érintet személy beleegyezésével a munkaadó köteles megadni az elkövetkező 18 hónapban az elmaradt szabadságnapokat. A ki nem töltött pihenőszabadságot csak abban az esetben lehet pénzzel kárpótolni, ha a munkaszerződés megszűnik.
- 34220 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34222 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34222 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34223 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34225 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34225 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni