TÖRVÉNYTÁR: Vidékfejlesztést szolgáló „LEADER” program


-A A+

A 2014-2020-ra elfogadott Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) jelentős pénzügyi forrást biztosít a 19. intézkedési tér (măsuri de finanțare) keretében előirányzott „LEADER” programnak. A LEADER elnevezés a francia Liaison Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) megnevezés kezdőbetűiből származik. A program célja, hogy a vidék fejlesztésére szolgáló uniós források ne egymástól elkülönült területeken (oktatás, egészségügy, agrárgazdasági, kulturális, vállalkozás fejlesztés stb.) és ne a helyi társadalom megkérdezése nélkül legyenek felhasználva, hanem integrált kezdeményezéseken keresztül és a helyi politikai, gazdasági szereplők és a civil szervezetek bevonásával.

Ennek érdekében a kistérségekben „Helyi Akciócsoportot-Grupul de Acțiune Locală” lehet létrehozni, amelybe a helyi tanácsok, a kistérség vállalkozói és civil szerveződései kerülhetnek be. Ezen akciócsoportok feladata az adott kistérség vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozása. Ezután a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrásokat helyben, helyi pályáztatás útján osztják szét olyan projektekre, amelyek ezen – helyben kialakított stratégiával összhangban állnak.

A Helyi Akciócsoportok a köz- és a magánszféra képviselői közötti partnerségen alapszanak. Részt vehetnek:

A közszférából:

– helyi közigazgatási hatóságok községi és megyei szinten (polgármesteri hivatalok, helyi és megyei tanácsok);

– közszolgáltatások hivatalai/egységei (szociális- egészségügyi ügyosztályok, közszállítási egységek, iskolák, főiskolák stb.).

A magánszférából:

– kereskedelmi társaságok (részvény-korlátolt felelősségű társaságok, stb.)

– pénzügyi egységek (bankok, hitelintézetek stb.);

– agrárgazdaságok (termelő szövetkezetek, termelő csoportok, vállalkozók szervezetei);
közszolgáltatásokat végző társaságok (rádió, TV, kulturális, sport és szórakoztató egységek).

A civil szférából:

– nonprofit szervezetek, társaságok, alapítványok, szövetségek/federációk (kulturális, társadalmi, környezetvédelmi, vallási intézmények, kereskedelmi kamarák, egyházi egységek, stb.);

– természetes személyek, hivatalos bejegyzés nélküli csoportok.

Az akciócsoportok döntéshozatali testületében a magán és civil szféra képviselői 50%-on felüli többségben kell lenniük, a közszféra képviselői kevesebb, mint 50%-ot tehetnek ki.

A tervek szerint 2015 februárjában nyílik meg a lehetősége, hogy az akciócsoportok letehessék projektjeiket a vidéki közösségek fejlesztésére és ez a lehetőség megmarad, megszakítás nélkül, két éven keresztül. Egy akciócsoport a benyújtott tervek függvényében akár 200.000 euró támogatásban is részesülhet. A projektbe foglalt kistérségnek legkevesebb 10.000 legtöbb 100.000 lakósa lehet, magába foglalhat egy, legtöbb 20.000 lakosú kisvárost is. Kivételes esetben részt vehet a projektben két, vagy három kevesebb mint 20.000 lakosú kisváros is azzal a feltétellel, hogy az akciócsoport városainak lélekszáma ne haladja meg az összlakosság 25%-t.

Az akciócsoport helyi fejlesztési stratégiát (strategie de dezvoltare locală-SDL) dolgoz ki. Ennek tartalmaznia kell:

– a terület/kistérség földrajzi bemutatását (helységek és a lakósság száma, a terület nagyságát- népsűrűségét, domborzatát, magasságát. Mellékelni kell a térség térképét is;

– demográfiai információkat ( születés, migráció és a munkanélküliség ráta, aktív népesség száma, ennek hányada a felnőtt korú összlakosságban);

– információkat a környezet jellegzetességeiről (növényzet, állatvilág);
építészeti és kulturális örökség/vagyon bemutatását (műemlékek, jellegzetes ismeretek és képességek, helyi identitás);
helyi gazdaság bemutatása, ennek keretén belül:

= agrárgazdaság, a gazdaságok nagysága és struktúrája, fontosabb növényi kultúrák megnevezése, az agrárgazdaság fejlődése;

= ipar, kis- közepes és mikro vállalkozások, fejlettebb ágazatok;

= kereskedelem és szolgáltatások, meglévő egységek, mennyire fedik le a térség szükségletét;

– a térség lehetőségeinek és fejlődési szükségleteinek elemzését, kiemelve ezek célszerűségét és a vele járó kockázatokat;

– társadalmi aktivitások, helyi intézmények, civil szervezetek (ONG) és társaságok bemutatását, ezek tevékenységét;

– a stratégia célkitűzéseinek leírását, ezek rangsorolását (ierarhizare);

– a helyi közösségek részvételének mértékét a stratégia kidolgozásában;

– hogyan kívánják megvalósítani a stratégiát, ennek ellenőrzését, kiértékelését;

– a stratégia pénzügyi tervét, hogyan kívánják elosztani a különböző objektívumokra a rendelkezésre álló pénzforrásokat.

Egy kistérségben csak egy akciócsoport létezhet. a térség városai, községei nem lehetnek tagjai egyszerre több akciócsoportnak. Az akciócsoportok támogatásának megítélésénél 3 szempont-kritérium csoportot vesznek figyelembe:

A partnerség összetétele

A térségre jellemző partnerséget kell kialakítani. Ebben vegyenek részt, fiatalok, nők, etnikai kisebbségek. Ahol az etnikai kisebbségek létszáma nagyobb mint a többséghez tartozó személyekké, az előbbiek képviselete nagyobb kell legyen az akciócsoporton belül.

A kistérség területének jellemzői

Elsőbbségben lesz részük azoknak a kistérségeknek melyek lakósságának száma 30.000 és 70.000 között van. Lakóinak népsűrűsége kisebb, mint 75 személy/km², a terület magába foglal szegény, hátrányos helyzetben levő övezeteket, olyan övezeteket ahol az ipar leépítésére került sor. Ugyancsak elsőségben részesítik azokat a kistérségeket, melyeket több megyéhez tartozó területekből alakulnak ki.

A helyi stratégia minősége

– a stratégia magába foglal innovatív elemeket;

– tartalmaz együttműködési tevékenységeket;

– az Országos Vidékfejlesztési Program más tengelyeiben foglalt intézkedésekkel működik együtt;

– alacsony megélhetési szinten élő gazdálkodókon kíván segíteni;

– foglalkozik a fiatalok problémáinak megoldásával;

– környezetvédelmi intézkedéseket foglal magába.

Az akciócsoportnak nyújtott támogatásból el lehet számolni a stratégia előkészítésével járó költségeket is. Ilyenek a stratégiát elkészítő személyzetnek a javadalmazása, tanácsadók alkalmazása. Ezek a költségek nem haladhatják meg a 10.000 eurót, tényleges nagyságát a kistérség lakói számának függvényében állapítják meg, 1 lakósra 0,1 eurót számítva.

Az akciócsoport célkitűzései között szerepelnie kell:

– az innováció ösztönzésének;

– a helyi identitás megerősítésének;

– az életszínvonal feljavításának, a helyi övezetek vonzóereje növelésének;

– a demográfiai problémák megoldásának;

– munkahelyek megőrzésének és újak létesítésének;

– esélyegyenlőség biztosítását a fiatalok, nők, idős személyek, hátrányos helyzetűek, etnikai kisebbségek számára;

– a helyi versenyképesség növelésének;

– a helyi erőforrások megőrzésének, a környezet védelmének.

A LEADER program keretén belül elszámolható költségeket a megítélt térítésmentes támogatás 100%-ban fedezi. A támogatás elnyerését rögzítő szerződés aláírása után az akciócsoport igényelhet egy előleg folyósítását, mely nem haladhatja meg a működési költségek 50%-t. A programot Romániában az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési minisztérium keretében működő, Autoritatea de Management pentru PNDR nevű hivatal bonyolítja le. Ennek címe: București, B-dul Carol I. nr. 24, sector 3, cod poștal 020921, oficiul poștal 37. Telefon: 021 3072446, 3072422, 3078588; fax: 021 3078584; e-mail: relatii.publice@madr.ro . A hatóság honlapjáról lelehet hívni „Ghidul solicitantului pentru participarea la selecția Grupurilor de Acțiune Locală (anexa 2 la Ordinul MADR nr. 21/2012).

Tudomásom szerint a Nyárádmenti kistérségben működik egy a LEADER program alapján létrehozott akciócsoport. Az érdekeltek számára hasznos lehet felvenni a kapcsolatot velük, biztos sok jó tanáccsal szolgálhatnak.

 








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X