Két törvényerejű kormányrendeletben előírt módosításokból válogattam ki azokat, melyek megítélésem szerint vonatkoznak egyének, illetve kis- és közepes vállalkozások pénzügyi/adóügyi kötelezettségeire. Az egyik a 2014. december 14-ki, 906. számú Hivatalos Közlönyben megjelent 80/2014 sz. törvényerejű sürgősségi kormányrendelet, a másik a 2015. január 28-ki, 74. számú Hivatalos Közlönyben közzétett 4/2015 sz. törvényerejű kormányrendelet.

Az utóbbi ismertetésével kezdem, mert ez majdnem kizárólag arról szól, hogy többrendbeli adómentességet biztosít a súlyos és hangsúlyosan súlyos hátrányos helyzetben levő természetes személyeknek (persoane fizice cu handicap grav sau accentuat). Az adómentesség a következő esetekre vonatkozik:

1. egyénileg vagy társas formában végzett független tevékenységből származó jövedelem jövedelemadó kötelezettsége;
2. bérből származó jövedelem jövedelemadó kötelezettsége;
3. nyugdíj után fizetendő jövedelemadó kötelezettsége;
4. agrár, erdő-gazdasági és haltenyésztésből származó jövedelem adókötelezettsége, kivéve azokat a tevékenységeket melyek után szabvány jövedelemadót (norma de venit) kell fizetni;
5. nem kell előzetes jövedelemadót befizetni (plăți anticipate) azoknak, akik a fenti bekezdések értelmében jövedelemadó mentesek lettek.

A felsorolt adómentességek 2015. február 1-jei hatállyal léptek életbe. Tehát a 2015. január 1-je és 31-ke közötti időszakra az eddig érvényben levő rendelkezések szerint kell a hátrányos helyzetben levő személyeknek jövedelemadót fizetni. Akik évi adó befizetésére kötelezettek, azok csak annak 1/12-t fogják kifizetni, erről szóló adóbevallásukat 2016. május 25-ig kell letegyék az illetékes adóhivatalhoz.

A kormányhatározat új szabályozást vezet be azok számára, akiknek megszűnt az ÁFA befizetésnek kötelezettsége. Az érdekelteknek ajánlom, tanulmányozzák az említett törvény által ezen a téren hozott módosításokat.

A múltév decemberében hozott módosítások a Törvénykönyv több rendelkezését érintik.

I.

Elsőnek említeném azt az előírást miszerint 2015-ben a különleges fogyasztási adó (accize) értékének a kiszámításánál a 2014-ben is érvényes árfolyamszintet veszik figyelembe, tehát 1 euró = 4,7380 lejt, ami rendkívülien hátrányos, ha összehasonlítjuk az euró/lej reális viszonyával. Azok a gazdasági egységek, melyek különleges fogyasztási adóval terhelt termékeket állítanak elő, és akiket a pénzügyi hatóságok garancia létrehozására köteleznek, az euróban megállapított garanciát ugyancsak a fent említett paritással kell lejre átszámítaniuk.

II.

Az áfa befizetésének kötelezettsége terén újdonság, hogy az elektronikus úton beszerzett áruk, vagy elvégzett szolgáltatások esetén, ha ezeket egy nem áfaköteles személy rendelte/ vette meg, ennek a székhelyét/lakhelyét veszik figyelembe, az áfa nagyságának a megállapításánál. Például,ha egy magyarországi, áfa befizetésére nem kötelezett személy vesz árut, illetve igényel szolgáltatást online úton egy romániai áfaköteles gazdasági egységtől a számlán a Magyarországon érvényes rendelkezések szerint kell felszámítani az áfát. Ez esetben a romániai vállalat vételezi be a magyarországi adóhivatal számára az áfát, és küldi el egy EU-ban érvényes módszertan szerint (Ghid de aplicare a noilor proceduri privind TVA). A bevételezett áfából a román pénzügyi hatóságok visszatartanak:

• 30%-t 2015. január 1-je és 2016. december 31-ke között;
• 15%-t 2017. január 1-je és 2018. december 31-ke között.

III.

Független tevékenységet (activități independente) vagy szabadfoglalkozást (profesii liberale) végző természetes személyek számára két újdonságot vezet be a törvénymódosítás:

• Előírja egy pénzügyi nyilvántartásra szolgáló regiszter tartását (Registrul de evidență fiscală pentru evidența veniturilor, cheltuielilor și altor sume ce înfluențează impozitul pe venit);
• Mentesíti a kötelező számvitel (könyvelés) tartásától azokat, akik jövedelmi adójukat szabvány jövedelem (norma de venit) alapján fizetik. Ez a mentesség elsősorban az agrártevékenységet végző kisgazdákat segíti, mert mint ismeretes ők szabvány jövedelem alapján adóznak.

IV.

Változik a mikro vállalatok adófizetési rendszere. Az eddig érvényben levő szabályozások lehetővé tették, hogy a vállalat válasszon két adózási módszer között, fizessen 16%-os nyereség adót, vagy adóját az üzleti forgalom összértéke alapján, ennek 3%-ban állapítsák meg.  Az új szabályozás kötelezővé tette, hogy a mikro vállalatok adójukat az üzleti forgalom nagyságának függvényében fizessék. Érvényes ez a rendelkezés minden vállalkozásra, melyek megfelelnek valamennyi alább felsorolt követelménynek:

1. jövedelme nem bankári, biztosítási, tőkepiaci tevékenységből vagy szerencsejátékokból származik;
2. jövedelmének kevesebb, mint 80%-a gazdasági tanácsadásból származik;
3. előző évi jövedelme nem haladta meg az évi 65.000 eurót;
4. nem az állam vagy egy helyi hatóság tulajdonosa az alaptőkéjének;
5. nincs felszámolás alatt;
6. alkalmazottainak a száma nem haladja meg a 9-t.

Azokra román jogi személyek, melyek az év folyamán újra megindítják ideiglenesen felfüggesztett gazdasági tevékenységüket ugyancsak a mikro vállalatok számára előírt módon kell adót fizessenek.  

V.

A módosított Pénzügyi Törvénykönyv megnevezi tételesen azokat a társadalmi rétegeket melyek jogosultak az ingyenes egészségügyi ellátásra de nem kötelesek egészségügyi hozzájárulást (contribuția CAS) fizetni. Ezek:

1. 18 éven aluli gyermekek/fiatalok, 18 és 26 év közötti fiatalok, ha diákok, főiskolai hallgatók, líceumok végzősei, tanulmányaik befejezése utáni 3 hónapig. Ez a mentesség nem vonatkozik azokra, akiknek jövedelme van mint alkalmazott, független tevékenységet végző személy, illetve agrár- erdő gazdaságból, haltenyésztésből van jövedelme;
2. azok a 26-ik életévüket be nem töltött fiatalok, akik gyermekvédelmi intézetekben nőttek fel;
3. jövedelem nélküli házastársak, akiket egy egészségügyi biztosítással rendelkező  személy tart el;
4. a volt kommunista rendszer által üldözött személyek, deportáltak vagy foglyok voltak, 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai indokkal üldöztek;
5.  politikai okokból kizártak a bírói karból;
6.  háború veteránjai és hadi özvegyei;
7. 1950 és 1961 között katonai szolgálatukat munkatáborban töltötték el;
8. 1989 decemberi és az 1987 évi brassói események sebesültjei;
9. jövedelmük kizárólag a hátrányos helyzetűeknek nyújtott táppénzből áll;
10. az Egészségügyi Minisztérium országos rehabilitációs programjainak kedvezményezettjei;
11. terhes és gyermekágyas nők, amennyiben a nekik járó táppénz kisebb mint az országos legkisebb bruttó fizetés.

A mentesség megszűnik ha a fentiekben felsorolt személyeknek fizetésből vagy más gazdasági tevékenységből származó jövedelme van.