(Válasz egy dévai olvasónak)

Kérdése most vált esedékessé, miután első unokatestvére, aki magyar állampolgár volt, ez év november 20-án elhalálozott, és az Ön tudomása szerint közelebbi törvényes örököse nem volt. Él viszont az élettársa, akire talán vagyona egészét végrendelettel hagyta, vagy pedig – írja Ön -, akivel pár hónapja talán magyar közjegyzőnél, tartási szerződést kötött, bár - és ezt ismét Ön állítja – rokonának az utóbbi években időnként emlékezet- kihagyásai voltak.

Az örökség - amennyiben a végrendeleti öröklés szabályai szerint folytatják majd le a hagyatéki tárgyalást az örökhagyó utolsó magyarországi lakóhelye szerinti közjegyző előtt - a halál bekövetkezése pillanatában megnyílt. Az élettárs öröklési jogát szabályozó, jelenleg hatályos magyar törvény szerint az élettársak egymás után a törvényes öröklés rendje szerint nem örökölnek, amiért csak a végrendelet útján történő örökös-nevezés lehetséges, érthetőbben, az élettárs csak végrendelet alapján szerezheti meg az elhunyt társa vagyonát, javait. Ha viszont e javakat együtt szerezték, együttlétük alatt tehát, a megszerzésben történt közreműködésük arányában részesülnek e javakból. Ha ezt a hozzájárulást nem lehet megállapítani, bizonyítani, azt azonos mértékűnek (½ rész) kell tekinteni. Ilyen esetben a végrendelettel a társtól megszerezhető vagyon a fele rész, a másik fél rész azonban nem hagyaték, hanem saját vagyon, ami nem vehető be a hagyatéki vagyontömegbe.

Különben az élettárs utáni öröklés a magyar törvényhozásban, közelebbről az új polgári törvénykönyv elfogadását megelőző törvényalkotási eljárásban nagy vitát gerjesztett és gerjeszt, és kimenetele egyelőre bizonytalan. De bármi is lesz majd az új magyar polgári törvénykönyvben, annak visszaható ereje nem lesz, nem lehet amiért ügye a november 20-án hatályban volt jogszabályi előírás szerint rendezhető majd. Ebből következik, hogy Ön akár törvényes örököse is lehet unokatestvérének, éspedig az ún. nagyszülői parentéla szabálya szerint. Ez azt jelenti, hogy leszármazók (gyermek, unoka, dédunoka, stb.), túlélő házastárs, szülők vagy szülői leszármazók (testvér, testvér gyermeke, stb.) hiányában az örökhagyó nagyszülei egyenlő részben a törvényes örökösök, viszont ha már kiestek, a nagyszülők leszármazói az örökösök, éspedig a helyettesítés rendje szerint. Mivel a közös anyai nagyszülők már nincsenek életben, és nem él sem az Ön, sem pedig unokatestvére édesanyja, akik testvérek voltak, a helyettesítés rendje szerint unokatestvére után Ön lenne az egyedüli törvényes örökös. Csakhogy Ön nem kötelesrészes örökös, amiért végrendelettel teljesen kizárható az örökségből, illetve, ha az örökhagyó és élettársa közokirati formában eltartási szerződést kötött, hagyaték sem lesz, mert a tartási szerződéssel annak betáblázása pillanatában az ingatlan az eltartó tulajdonába került, s az így már nem vehető be a hagyatéki vagyontömegbe. Ha azonban a lakáson kívül egyéb értékről is tudomása van, és megérné Önnek, hogy azokra igényt támasszon, elképzelhetőnek tartom, hogy igényét a hagyatéki tárgyalást levezető illetékes közjegyző figyelembe fogja venni, amennyiben az Ön örökösi hivatottságát bizonyítottnak elismerik.

Az ügy nem könnyű, amiért további pontos információk beszerzése előtt az eljárást nem érdemes beindítani, és – szerintem - ügyvédi segítséget is igényel. Az ügy kimenetele mindezekért egyelőre bizonytalan.