A helyi adók és illetékek megállapítása most azért került az érdeklődés homlokterébe, mert a kormány 2012. december 12.-i ülésén e tárgyban az eddigi adó- és illetékszintekhez viszonyítva 16 és valamennyi százalékos emelést jelentett be. Mindezt, ma még nem tudni, sürgősségi kormányrendelettel vagy egyszerű kormányhatározattal hajtotta végre, amely egyelőre sem az interneten, sem a Hivatalos Közlönyben nem jelent meg, nem olvasható, legalább is alulírott nem találja.

Viszont a tv-s hírcsatornák, de nem csak, e hír közzététele napján hosszasan vitatkoztak arról, hogy kié is valójában a helyi adók és illetékek megállapításán hatásköre, a kormányé vagy pedig a helyi tanácsoké, azaz ki is hozta vagy hozza meg valójában ezt a nem népszerű döntést éppen most, a választások után pár nappal. Ami engem igencsak meglepett: senki sem hivatkozott hatályos törvényszakaszokra, törvényi előírásokra, és a véleményformálók többsége a helyi tanácsokra mutatott, igyekezvén rájuk hárítani a felelősséget. Holott ez nincs így!

Előrebocsátom, nem vagyok adószakértő, ellenben egy-egy adótárgyban megfogalmazott olvasói levél megválaszolásához, különösen a kedvezmények és mentességek tárgykörében alaposan tanulmányoztam kellett és kell az Adóügyi Törvénykönyvet, amely elfogadása óta nagyon sokszor változott és kiegészült ilyen-olyan előírásokkal. E nagyformátumú alapjogszabály a IX. címében tárgyalja a helyi adókat és illetékekek, mi több, a 248. szakasz a-i) pontjában nevesít is ezeket. Nincs hely ezek felsorolására, s nem is ezért írom mindezeket, hanem azért, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljak. Az Adóügyi Törvénykönyv (Legea nr. 571 din 2003) néhány szakaszából fogom majd véleményemet levezetni, indokolni.

A 287. szakasz 1. bekezdésében az áll, hogy néhány, ott megnevezett adó- és illetéknem kivételével a többi helyi adót és illetéket a helyi tanácsok megemelhetik, de csak legtöbb 20 százalékkal ahhoz a adó- és illetékszintekhez viszonyítva, amelyeket a kormány hagy jóvá e törvénykönyv 292. szakasza szerint.

Tehát, amikor a helyi és a megyei tanácsok e tárgyban a következő évben fizetendő helyi adókat és illetékeket tanácsi határozattal megállapítják, ezt pedig azt követően 45 napon belül, hogy a kormánynak a 292. szakasz alapján hozott határozata megjelenik Románia Hivatalos Közlönye I. részében, az adó- és illetékszintek tekintetében a kormány határozatában megállapítottaktól nem térhetnek el, vagy ha igen, akkor csak felfele.

Mindezekből következően tehát a 292. szakasz az, amely e tárgyban kérdésünkre a végső választ megadja. Ez pedig, most már egészen konkrétan az, hogy a lejben kifejezett vagy meghatározott helyi adókat és illetékeket, valamint azokat, amelyeket valamilyen értékszint (összeg) alapján határoznak meg, 3 évente indexelni kell, éspedig az utolsó indexeléstől számítva, az inflációs ráta alakulása alapján vagy szerint.

Ezt a Közpénzügyi- és a Közigazgatási- és Belügyminisztérium kezdeményezésére, amit kormányhatározattal hagynak jóvá minden év április 30-ig. Gondolom, ezt az elkövetkező évre érti a törvényhozó, mert ezzel elkerülhető a visszamenőleges törvényalkotás.

A helyi adókat és illetékeket tehát valóban a helyi és a megyei tanácsok határozzák meg, de csak abban a keretben, amelyet a kormány határozattal számukra kijelöl, és ezek alá a szintek, összegek alá nem mehetnek, viszont ezeket a szinteket, összegeket legtöbb 20 százalékkal (vagy ennél kevesebbel) meg is emelhetik. A kedvezmények és a könnyítések egyediek, a 286. szakasz 1-6 és 8-9 bekezdésében olvashatók, a jogi személyekre vonatkozók pedig a 284. szakaszban. Ha majd a most meghozott jogszabályt közzéteszik, az abban foglaltak fenti véleményünket akár felül is írhatják, de csak akkor, ha a fentiektől eltérő előírásokat sürgősségi kormányrendeletbe foglalva hozták meg és iktatták be a különben törvénnyel jóváhagyott Adóügyi Törvénykönybe.