A múlt év december 12-én megtartott kormányülésen határozat született a helyi adók és illetékek szintjének az utolsó 3 év inflációs rátájához történő igazításáról, azaz az utolsó, a 2009. évi 956. kormányhatározattal meghatározott szintekhez képest ezeknek 16,05 százalékkal történő emeléséről. Kié a hatáskör? – kérdeztem lapunk Törvénytár rovatában még a múlt év december 17-én megjelent írásomban, miután a kérdéses kormányhatározat szövegét - amely a fentiekre esetleg megadhatta volna a biztos választ - hiába kerestük a Hivatalos Közlönyben.

Azóta sok minden történt, inkább a politikai nyilatkozatok, mint a jogszabályalkotás terén, de lényegében minden maradt a régiben, azaz a helyi tanácsok jelenleg is csak abban a keretben dönthetnek a helyi adók és illetékek nagyságáról, amelyet számukra az éppen hatályos kormányhatározat kijelöl. E szintek alá tehát „nem mehetnek", mi több, ezeket meg is emelhetik. Ebben a kérdésben a helyi tanácsok gyakorlata annyira eltérő, határozataik annyira különböznek, hogy szakember legyen a talpán, aki el meri dönteni, hogy melyik tanács jár el törvényesen: az, amelyik emelte a helyi adókat vagy amelyik eddigi szintjükön tartotta ezeket.

A következőkben az elmúlt napok történéseit próbálom összefoglalni, de nem a politikai nyilatkozatokból, hanem a jogalkotás történéseiből kiindulva. A 2012. évi 1309. számú, a helyi adók és illetékek szintjét megállapító kormányhatározat múlt év december 28-án jelent meg Románia Hivatalos Közlönyének 898. számában. Ennek 1. szakaszában az áll, hogy a helyi adók és illetékek, valamint egyes szabálysértések szintjét, nagyságát a határozat új, 1. számú melléklete tartalmazza.

A kormányhatározat 2. szakasza arra hatalmazta fel a helyi közigazgatási tanácsok döntéshozó szerveit, hogy - esetenként -kiegészítsék, módosítsák vagy helyezzék hatályon kívül a 2013. évre a helyi adók és illetékek mértékét megállapító határozataikat azért, hogy ezeket összehangba hozzák, igazítsák hozzá a módosított Adóügyi Törvénykönyvnek, valamint e kormányhatározatnak az előírásaival/hoz. Egyúttal kifejezetten hatályon kívül helyezték a 2009. évi 956.kormányhatározatot is.

Közben az Adóügyi Törvénykönyv 292. szakaszát módosító sürgősségi kormányrendelet, amelynek elfogadását az új év január 4-re jelentették be, még mindig nem jelent meg, és csak annak a tervezetnek a szövege publikus, amely a Pénzügyminisztérium honlapján (mfinante.ro) olvasható.

E szerint a helyi tanácsok 3 évente egyszer eldönthetik, hogy a helyi adók és illetékek szintjét indexelik-e vagy sem. Ha viszont az indexelés (az emelés) mellett döntenek, ezek szintje nem lehet kisebb annál vagy azoknál, amelyeket a tanácsi határozat elfogadása idején hatályos kormányhatározat hagyott jóvá.

A sürgősségi kormányhatározat tervezete csak az Adótörvénykönyv 292. szakaszát fogalmazta újra, és nem foglalkozik a 287. szakasz 1. bekezdésével, amely a helyi tanácsokat arra hatalmazza fel, hogy a már említett adó- és illetékszinteket legtöbb 20 százalékkal megemeljék. Egyedüli változást – szerintem - e téren az hozott vagy inkább hoz, hogy a helyi tanácsokat nem kötelezik emelésre, indexelésre, és csak akkor kell a helyi adókat és illetékeket a kormány elfogadta szintekhez igazítaniuk, és esetleg még ezeket is tovább emelniük, ha ők helyileg az emelés, az indexelés mellett döntenek.

Megkockáztatom: mindezekért jelenleg, amikor az Adóügyi Törvénykönyv (a 2003. évi 571. törvény) 292. szakaszának még az előző megfogalmazása a hatályos, a hozott helyi tanácsi határozatok egy részének torvényessége, közelebbről azoknak, amelyek nem igazították adószintjeiket a 2012. évi 1309. kormányhatározat előírásaihoz - erősen megkérdőjelezhető, és ezért ők csak részben tehetők felelőssé.