TÖRVÉNYTÁR: Egyéb változások a Pénzügyi Adótörvénykönyvben
Előző ismertetetőmben kizárólag az agrártevékenységek új jövedelemadó rendszerét mutattam be. Ezúttal, ugyancsak a 8/2013 sz. Törvényerejű Kormányrendeletben foglalt egyéb fontosabb szabálymódosításokról lesz szó. Mielőtt a tárgyra térnék egy helyreigazítást kell tegyek, ugyanis figyelmetlen fordítás miatt, előző anyagomban az adómentes tevékenységek és a szabvány jövedelmek (máskép adóalap- románul norma de venit) felsorolásánál hibásan a "Szarvasmarha és bivalyok" kifejezést használtam a "Tehén és bivalytehén" helyett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szarvasmarha félék tenyésztésében csak a tehenek és bivalytehenek tartásából származó jövedelem adóköteles és adómentes például a bika és a borjú tenyésztés.
Ugyancsak az agrártevékenységgel foglalkozókat érdekli a Törvénykönyvnek az a kiegészítése miszerint mindazok számára, akik az új szabályozás alapján jövedelemadó kötelesek, egészségügyi hozzájárulást (contribuţie la asigurări sociale de sănătate, CASS) is be kell fizetniük. Ennek nagysága 2013-ban, 5,5% a megállapított adó alapnak.
Az előző ismertetőmben szereplő példa esetében, amikor egy 12 ha gazdálkodó burgonya termesztő számára ez év 11 hónapjára kiszámított adó alap összege 34.880 lej volt, az egészségügyi hozzájárulás értéke: 34.880 x 5,5/100 = 1.918,4 lej. Ebben az esetben a termelő összadó és hozzájárulási kötelezettségét a következőképen állapítják meg. A jövedelem összegéből először kivonják az egészségügyi hozzájárulás értékét 34.880 – 1918,4 = 32.961,6 lej. A jövedelemadó ennek az összegnek a 16%, tehát 32.961,6 x 16/100 = 5.237,86 lej. Példánk esetében a burgonyatermelő összesen 5.237,86 + 1918,4 = 7.192,26 lej adót és hozzájárulást fizet tehát 2013-ban. Ami azt jelenti, számításba véve az előzőleg is használt hektáronkénti átlagtermést (18.000 kg) és a 12 hektáron elért össztermést (216.000 kg.), 1 kg. burgonya árát 7.192,6 : 216.000 = 0,033 lej, illetve 3,3 bani értékű adó és hozzájárulási kötelezettség fogja terhelni.
Az egészségügyi hozzájárulást is két egyenlő részletben kell kifizetni október 25, illetve december 15-ig.
Azok a személyek, akiknek fizetésből, nyugdíjból, vagy munkanélküli segélyből van jövedelme, agrártevékenységből származó jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük.
Azoknak az agrártevékenységeknek esetében, ahol a jövedelemadót szabvány jövedelem alapján állapítják meg nem kell előzetes adót (impozit anticipat) fizetni. Ez az adózási módszer csak az erdőgazdálkodással és a haltenyésztéssel foglalkozók, valamint azok számára kötelező, akiknek a jövedelmét a költségek reálértéke alapján állapítják meg, kivéve azokat, akik ezeket a tevékenységeket mint haszonbérlők (în arendă) végzik. Az előzetes jövedelemadót évente négyszer, minden negyedév utolsó hónapjának 25-ik napjáig kell befizetni. Akik ez utóbbi adózási rendszer szerint fizetik jövedelemadójukat kötelesek minden pénzügyi év utáni május 25-ig nyilatkozatot letenni az illetékes pénzügyi hatósághoz az elmúlt évben elért jövedelmük nagyságáról. A tevékenységüket társulás formájában végzők számára ez a határidő március 15.
A mikrovállalatok adózási rendszere
A kormányrendelet jelentős változtatásokat vezet be a mikrovállalatok számára is. Legfontosabb az, hogy szemben az eddig érvényben lévő alapelvvel miszerint a mikrovállalatok számára előírt különleges adórendszer alkalmazása az érintett cégek döntésétől függött, 2013. február 1-je után, mindazok a vállalkozások melyek a törvény szerint mikrovállalatnak tekintendők, kötelezően alkalmazniuk kell az ezek számára előírt adórendszert. Ennek lényege, hogy a jövedelemadót az elért jövedelem összegének függvényében és nem a nyereség (profit) nagysága alapján, számítják ki. 2013-ban a mikrovállalatok jövedelemadója az elért jövedelem 3%-val egyenlő. A törvény mikrovállalatként sorolja be azokat a cégeket, melyek 2012. december 31-én megfeleltek valamennyi alább felsorolt feltételnek:
a) jövedelmük bármilyen tevékenységből eredhet kivéve azokat, melyeket a törvény erre nem tart alkalmasnak;
b) alkalmazottainak száma nem kevesebb mint 1 és nem több mint 9;
c) jövedelmük nagysága nem haladja meg a 100.000 eurónak megfelelő lej összegét;
d) a vállalat alaptőkéje tulajdonosai között nem szerepel az állam, vagy helyi közhatóság.
A törvény szerint nem lehet a mikrovállalatok számára előírt adózási rendszert alkalmazni az alábbi tevékenységeket végző cégeknek:
- banki műveletek;
- biztosítás és viszontbiztosítás (reasigurare), tőkepiacon működők, kivéve azokat a cégeket melyek mint közvetítők tevékenykednek;
- szerencsejáték, tanácsadás, management.
Nem adóztatják mint mikrovállalat azokat a cégeket sem, melyek részvényesei vagy társtulajdonosai között vannak olyan személyek akiknek 250 alkalmazottnál nagyobb létszámú vállalata van.
Azok a cégek, melyek a fenti feltételek szerint mikrovállalatoknak tekintendők 2013. március 25-ig be kell jelenteniük ezt az illetékes területi pénzügyi hatóságnak, közölve egyúttal a 2013. január 1 és 31-ke között elért, megadózandó nyereség összegét.
Eltérően a c) bekezdésben feltüntetett határértéktől, azok a mikrovállalatok, mely egy pénzügyi év alatt 65.000 eurónál nagyobb jövedelmet érnek el, jövedelemadójuk nagyságát a jövedelmük és költségeik közötti különbség alapján kell kiszámítaniuk, kezdve attól az évnegyedtől, amikor átlépték a 65.000 euró értékű küszöböt.
- 34231 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34233 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34233 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34234 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34236 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34236 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni