A helyben megtermelt adónak jelentős része otthon kell maradjon, járható utakra, megfelelő közlekedésre, tudásalapú oktatási rendszerre és betegközpontú egészségügyi ellátásra van szükség – ecsetelte a Maszolnak adott interjújában Turos Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei szenátorjelöltje.

Szatmár megyeiként hogyan látja, melyek azok a legégetőbb kérdések, amelyek a helybélieket foglalkoztatják, milyen panaszokkal találkozott a kampánya alatt?  

Négy évvel ezelőtt, az akkori Szociálliberális Szövetség (USL) ígért fűt-fát, harmadik hidat, körgyűrűt. Ebből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, emiatt csalódottság jellemzi a közhangulatot. Ebből a szempontból érezhető az emberek elégedetlensége. Látjuk ugyanakkor mi is, hogy falvaink elöregednek, elnéptelenednek, ez az egyik legnagyobb gondunk. Egyébként a Szatmár megyeieket is ugyan azok a dolgok foglalkoztatják, mint általában az erdélyi embereket. Elégedetlenek az életszínvonallal, az egészségügyi ellátással, az oktatási rendszerrel.  

Mi Szatmár megyében a választások tétje és mit tudna Ön nyújtani, ha szenátori mandátumhoz jut?

Szatmár megyében különösen fontos az, hogy erős képviseletünk legyen, hiszen miután sikerült visszaszerezni Szatmárnémeti polgármesteri székét és Szatmár megye elnöki székét, azt gondolom, hogy az RMDSZ-es polgármesternek és megyei tanács elnöknek, valamint a közösségnek különösen fontos az, hogy erős képviselete legyen a parlamentben, éppen azért, hogy az általuk kezdeményezett beruházásokat, fejlesztéseket támogatni tudjuk. Sajnos az RMDSZ-en kívül senkinek sem fontos az, hogy az általunk vezetett önkormányzatok, települések sikeresek legyenek.  

Miben változott Szatmár élete a magyar polgármester illetve tanácselnök győzelme óta? 

Jelentősen változott. A város és a megye is kimozdult a holtpontról, azonban négy év semmittevését, vagy inkább rombolását pár hónap alatt nem lehet helyrehozni. Mára azonban megkezdődtek azok a konkrét lépések, amelyek révén a legfontosabb beruházásokat meg tudjuk valósítani. Több éves huzavona után, sikerült aláírni az útkarbantartási szerződést Szatmárnémetiben. Két év után végre nekiláthat az önkormányzat a város útjainak rendbetételéhez. Többéves semmittevés után idén elkezdődött és hamarosan befejeződik a város legnagyobb hídjának a teljes felújítása. Az előző városvezetés minden egyes sajtótájékoztatón megígérte a harmadik híd megépítését, azonban a híd még csak papíron sem létezett. Négy hónappal a hivatal átvétele után Kereskényi Gábor polgármester aláírta a híd műszaki tervének elkészítésére vonatkozó szerződést. Megyei szinten is, nagyon sok előrelépés történt. Pár hónappal a hivatal átvétele után Pataki Csaba megyei tanácselnöknek sikerül tető alá hozni egy szerződést a Wizz Air légitársasággal, s elindultak az első nemzetközi járatok. A megyei utak felújítása is megkezdődött, jelenleg 130 kilométeren dolgoznak. A konkrét teljesítmények mellett kiemelten fontos, hogy a Megyei Tanács határozatait eddig a tanács egyhangúlag fogadta el, ami bizonyítja Pataki Csaba hozzáértését és azt,  hogy nem politikai játszmák, hanem közigazgatás, közszolgálat folyik a megyeházán. Ezeket a változásokat ez emberek egyre inkább érzik.

Rendszeresen vitát kavar az adózás és a megyéknek való visszaosztás kérdése, milyen módosításokat tart a legszükségesebbnek?  Hogyan lehetne támogatni a vállalkozásokat? 

Elsősorban azt gondolom, hogy a helyben megteremtett adók nagy része itthon kell maradjon. Senki sem vonja kétségbe, hogy az állam működéséhez szükség van olyan központi intézmények működtetésére, amelyek az egész ország javát szolgálják. Szükség van egy szolidaritási alapú újraelosztásra is, azonban azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy évtizedek óta Szatmár megye sokkal többet fizet be a közös bukaresti kasszába, mint amennyi visszajut. Említettem, hogy nagy probléma a harmadik híd és a körgyűrű hiánya. Az elmúlt években, évtizedekben mi több hídnyi, illetve több körgyűrűnyi adót fizettünk be a költségvetésbe és nem helyénvaló az, hogy mi ezután kalapozni megyünk a fővárosba, azért hogy ezekből a pénzekből újraelosztás során végül is sikerüljön az elképzeléseinket, a beruházásainkat megvalósítani. Az lenne a helyes, hogyha az itt megtermelt adók jelentős része itt maradna, hiszen a helyi önkormányzatok, a helyi közösségek tudják leginkább, hogy mire van szükségük. Ők tudják a legjobban felhasználni az adókból befolyt összegeket. Nem hiszem, hogy egy bukaresti minisztériumi igazgatónak, vagy főosztályvezetőnek kell eldöntenie, hogy Szatmár megyében milyen beruházás valósuljon meg és milyen ne.

Hogyan akadályozható meg, hogy a Szatmár megyei fiatalok ne külföldön keressék a boldogulások?

Mindenekelőtt az életkörülményeken kell javítani. Fontos, hogy a fiatalok olyan jövedelemre tegyenek szert, amely lehetővé teszi a családalapítást, gyermekvállalást. Azonban itt nem csupán a jövedelmekről van szó. A jobb életkörülményekhez járható utakra, megfelelő közlekedésre, tudásalapú oktatási rendszerre, betegközpontú egészségügyi ellátásra is szükség van.  Mindezek fejlesztése révén tudjuk itthon tartani a fiatalokat.

Mivel lehetne megállítani a vidék leszakadását megállítani? 

Számunkra kiemelten fontos a vidék fejlesztése is. Az gondolom, hogy ez is több pilléren kell álljon. Kiemelten fontos a vidéki gazdák, családivállalkozások támogatását, fejlesztése, ami mellett a vidéki embereknek is városinak megfelelő körülményeket kellbiztosítnai. A vidéki embereknek is ugyanolyan joguk van alszfalt útra, megfelelő ivővíz- és csatornahálózatra, megfelelő szintű oktatásra és egészségügyi ellátásra. Ha ezeket sikerül megteremtenünk, akkor biztos vagyok abban, hogya a vidék újra fejlődésnek  indul és megakadályozhatjuk az elnéptelenedést valamint az elöregedést.