A kommunizmus idején, 1961 és 1989 között munkaszolgálatot teljesítő katonák, illetve civilek számára kedvező törvénymódosítási javaslatot terjesztett elő Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő.

A módosítási javaslat szövege szerint azok az emberek érintettek ebben, akiket az említett időszakban hazafias munka ürügyén kényszermunkára küldtek többek között bányákba, kohászati üzemekbe vagy éppen a Duna-csatornához.

2015-ben közvitát tartottak Csíkszeredában a témában a Munkaszolgálatosok Szövetségének kezdeményezésére. A közvita hatására összeállították a törvénytervezetet, majd elő is terjesztették a parlamentben. Az országházban zajló vita egy évig tartott, majd idén júliusban a szakbizottság negatív véleményt fogalmazott meg róla, amellyel a képviselőház plénuma elé küldte visszautasításra.

 „Nem látom azt a parlamenti többséget, amely elfogadja a javaslatot. Sem a Ponta-, sem pedig a Cioloş-kormány nem kezelte prioritásként az ügyet. Nem egyeztek bele abba, hogy ezt beépítsük a nyugdíjrendszerbe. Az egyik érvük az volt, hogy nehezen feltérképezhető, hogy milyen munkára osztották be az embereket, a másik érvük pedig, hogy nem lenne jó megoldás a nyugdíjrendszert terhelni ezzel. De mivel számunkra ez a kérdés nagyon fontos, a parlament munkaügyi szakbizottságának elutasító szavazata után Kerekes Károly és a bizottság szociáldemokrata párti elnöke megfogalmazott egy új törvénytervezetet, amelyre most már nyitottnak tűnik a kormány” – fejtette ki hétfői sajtótájékoztatóján Korodi Attila.

Az újonnan előkészített törvényt úgy módosítanák, hogy a jelenlegi rendszer, amely a szociális referencia pontértékhez viszonyítva állandóságot határoz meg, plusz értéket adnának meg az 1961 után kényszermunkán tevékenykedők számára függetlenül attól, hogy ezt katonaként vagy civilként végezték.

 A csíki képviselő kiemelte, ezt a többletjuttatást nem a nyugdíjrendszeren keresztül, hanem állami költségvetésből biztosítanák, amely plusz jövedelemforrást jelent a nyugdíjas emberek számára. A törvénytervezet jelenleg a szenátus asztalán hever. Korodi Attila kijelentette, hogy vállalja az ügy rendezését, mivel Kerekes Károly már nem indul képviselői helyért a következő parlamenti ciklusban, ellenben folyamatosan tartják majd a kapcsolatot és egyeztetnek, annak érdekében, hogy végül törvénybe iktassák a módosító javaslatot. Jelen pillanatban nehéz megjósolni, hogy milyen döntés születik, hiszen az új kormányzatnak és új parlamentnek meg kell tárgyalnia az ügyet. Ezért fontos, hogy kik alkotják a választások után a kormányt, kikben kell partnerre találni, hogy az ügyet sikeresen megoldják.

„Nagyon örvendek, hogy a törvénymódosításnak a Szociáldemokrata Párt részéről már van támogatója. Egyetlen kérdés azonban nyitva marad: a mostani kampányvitákban került elő azok problémája, akiket diákként, a középiskolából küldtek ilyen helyekre dolgozni. A szakbizottsági viták során meg kell találnunk a megoldást arra, hogy miként tudunk nekik segíteni. Az ő ügyüket is igyekszem belefoglalni a törvény szövegébe” – jelentette ki a képviselő.