Fontos a magyar nyelvű minőségi szakképzés kialakítása. Több fiatal merne vállalkozni, amennyiben csökkentenénk a bürokrácián – vélekedik Apjok Norbert, az RMDSZ Máramaros megyei képviselőjelöltje.

Hogyan látja Máramaros megye magyarságának helyzetét, miért fontos, hogy erős képviselete legyen a parlamentben?

Jelenleg Máramaros megyében nagyon sok akadály kerül az emberek elé, ha teljesen meg szeretnék élni a magyarságuk. Itt szórványvidékről beszélünk, éppen ezért a mindennapi élethez hozzátartozik az, hogy legtöbbször román nyelven kell intézni az ügyes-bajos dolgokat, illetve a román közegben kell megtalálni a lehetőségeket arra, hogy magyarul tudjunk élni. Innen adódik az a probléma: mindennapi harc megy a magyar nyelven való tanulásért. Fogynak a magyar diákok, kevesebben iratkoznak be magyar tannyelvű iskolába, továbbá sokan elvándorolnak. Nagyon fontos lenne az, hogy a magyar nyelvű gyerekeknek, fiataloknak minél több lehetőségük legyen magyar közegben mozogni. Az RMDSZ az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt fektetett a magyar tannyelvű osztályok, illetve iskolák támogatására, alapítására. A következő időszakra pedig szintén fontosnak tartjuk, hogy ezek az oktatási intézmények továbbra is megmaradjanak, jó állapotban legyenek és megkapják azt a minőségi felszerelést, amely a színvonalas működéshez szükséges.

Miként akadályozgató meg a magyar fiatalok elvándorlása? Fiatal vállalkozóként, hogyan látja, miben tudná befolyásolni a parlamentből a magyar fiatalok itthonmaradását?

Ki kell alakítani egy olyan közeget, ahol a fiatalok bátran mernek vállalkozni a szülőföldjükön. Ki kell alakítani azt a közeget, ahol a fiatalokat bátram merik alkalmazni. Ugyanakkor el kell mondani, hogy nagyon sok az olyan fiatal, aki nem elméleti képzésen, hanem szakképzésen kellene részt vegyen. Fontos a magyar nyelvű minőségi szakképzés kialakítása. Több fiatal merne vállalkozni, amennyiben csökkentenénk a bürokrácián és sikerülne elérni azt, hogy a frissen induló cégek három évi adómentességben részesüljenek. Így sikerülne elérni azt, hogy megyeszerte több vállalkozás induljon.

Van-e reális változásra esély választások után, mit jelent Önnek a december 11-e?

December 11-e, az az a nap, amikor a magyar közösség megtudja mutatni, hogy mennyire erős. Hiszen, ha mindannyian elmegyünk szavazni, akkor egy erős parlamenti képviselete lehet az erdélyi magyar közösségnek. Ez az a nap, amikor versenyben vagyunk úgy más pártokkal, mint önmagunkkal is, hiszen csak akkor tudunk erősek lenni a parlamentben, hogyha minél nagyobb bizalmat élvezünk a magyar közösség részéről. Máramaros megyének az elmúlt 26 évben mindig volt parlamenti képviselete, amely azt mutatja, hogy a máramarosi magyarok eddig is bíztak az RMDSZ-ben és bíztak abban, hogy a Szövetség hitelesen tudja őket képviselni a parlamentben. December 11-e pedig pont az a nap, amikor újra meg tudjuk mutatni azt, hogy mennyire fontos a Máramaros megyei magyar közösségnek a képviselet.

Miként őrizhető meg a gazdag máramarosi magyar kulturális örökség?

Tudni kell, hogy a jelenlegi Máramaros megye több történelmi régiónak az utódja, éppen ezért nagyon fontos az, hogy jelenleg is vannak olyan szervezetek, amelyek e gazdag kultúra megőrzésével foglalkoznak. Ehhez kell társítanunk a pályázati lehetőségeket. Az RMDSZ-nek biztosítania kell ehhez a segítséget és a támogatást, ahhoz, hogy ezek a szervezetek, valamint az egyházházak, amelyek tovább viszik ezt a kultúrát meg tudjanak maradni. Mindenképpen szükségük van infrastrukturális fejlesztésekre, olyan közeget kell megteremteni, ahol a programjaikat le tudják bonyolítani. Az egyik fő támpontja az lehet ennek a közegnek a fenntartására a kulturális turizmus. Nagyon sok helyen működik a faluturizmus, viszont ezeknek további lehetőségeket kell adni a fejlődésre.

Hogyan érhető el a vidéki infrastrukturális fejlődés, milyen célokat tűzött ki magának parlamenti képviselőként?

Jelenleg az RMDSZ az egyedüli politikai tényező, amely beszél Erdély infrastrukturális fejlesztéséről. Ezen belül természetesen Máramaros megye is érintett, így elengedhetetlenek a jó utak, ahhoz hogy turistákat, illetve befektetőket tudjunk vonzani a megyébe. Nagyon sok fiatal külföldön dolgozik, viszont amennyiben infrastrukturálisan fejlődik a megye, több munkaerőre lenne szükség. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy amikor a vidék infrastruktúrájáról beszélünk az országban, ne csak a déli megyék, hanem az északi megyék fejlesztéséről is szó legyen, hogy hozzánk is érkezzenek olyan fejlesztések, amelyek által a vidék fejlődhet. Szeretném azt, hogy a következő négy évben minden település, ahol magyarok laknak, sikerülne olyan környezetet megteremteni, ahol jó élni és ahová érdemes hazaköltözni.