Az a nagy kérdés, hogy a vasárnapi választásokat követően lesz-e annyi politikai erőnk, hogy bele tudjunk szólni az ország irányításába, hogy az Erdély Romániával való egyesülésének száz éves évfordulóját megünneplő román eszmék ne söpörjenek le bennünket a színpadról, mutatott rá a Maszolnak adott interjúban Tamás Sándor a Kovászna megyei tanács elnöke, az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetője.

Mi a tétje a vasárnapi parlamenti választásoknak. Önkormányzati vezetőként mit vár el a hatékony parlamenti képviselettől?

A vasárnapi választások tétje nem az, hogy néhány embernek legyen mandátuma és fizetést kapjanak, hanem ennél sokkal tágabb és mélyebb értelme van. 2018-ban Románia száz éves lesz, és látszik az, hogy a bukaresti kormány készül valamilyen átfogó, nagy projekttel. Ennek egyik ága a közigazgatás reformja néven készült törvénytervezet, amely rengeteg veszélyt tartogat számunkra. Veszélyes az, hogy fel akarják számolni a községek egy részét, és vissza akarják minősíteni a városokat, de veszélyes az is, hogy a megyék hatásköreit folyamatosan gyengíteni akarják, vagyis a jelenlegi fejlesztési régiókból létre akarnak hozni egy-egy mega-megyét.

A községek felszámolása a helyi közösségi élet megszűnését jelentené, de azt is, hogy az embereknek más településre kellene utazniuk, ha hivatali ügyet akarnak intézni. Másrészről vissza akarják minősíteni az 1427 óta városi rangú Kézdivásárhelyt, mondjuk Gyergyótölgyes szintjére, azért érezzük itt a különbséget. De ugyanez ez történne Kovászna, Barót és Bodzaforduló esetében is. Ami ennél is veszélyesebb, hogy a székelyföldi megyéket be akarják olvasztani egy Brassó, Szeben és Fehér megyékkel közös nagy megyébe. Most az a nagy kérdés, hogy a vasárnapi választásokat követően lesz-e annyi politikai erőnk, hogy bele tudjunk szólni az ország irányításába, hogy a Nagy Egyesülést megünneplő román eszmék ne söpörjenek le bennünket a színpadról.

Ha már az Erdély Romániával való egyesülésének centenáriumát említette, ez a momentum milyen irányba mozdíthatja el az etnikumközi viszonyokat?

Az elmúlt 98 év alatt megtapasztaltuk, hogy sokan le akarnak őrölni bennünket, és megtanultuk azt is, hogy ha nem mi képviseljük ügyeinket, mások fognak igazgatni. Ismereteink szerint Bukarestben két irányzat van. Az egyik szerint közel száz év alatt egymással herregtünk, most viszont valami pozitívat kellene kezdeni a magyarokkal, ha már lenyelni nem tudtak bennünket. A másik gondolkodásmód szerint az egyesülés száz éves ünnepségére megmutathatják, hogy leteperik a magyarokat. Ha viszont a magyar közösség egységes erőt tud felmutatni, elég világosak a céljaink és ehhez nemzetközi partnereket is találunk, akkor azt az irányvonalat lehet sikerre vinni, miszerint keressünk valami pozitív dolgot amiből mindannyian nyerünk. Ami jó a magyaroknak ebben az országban, az jó a románoknak is, és ha mindenkinek jó, akkor az jó Romániának is. Nekünk az a jó, ha mi képviseljük ügyeinket, ez a tétje a vasárnapi választásoknak.

Háromszék volt az első megye, ahol megvalósult az összefogás az RMDSZ és az MPP között. Ez mennyire fogja megmozgatni a választópolgárokat?

Nincs száz százalékos egyetértés, valószínű nem is lesz soha. Ez nem baj, mert én sem szeretnék olyan társadalomban élni, ahol mindenki egyetért a másikkal. Az viszont rendkívül fontos-, és a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy amíg mi egymással herregtünk és próbáltuk a másikat lenyomni a víz alá, addig az önkormányzati választások alkalmával a román pártok a magyaroktól vettek el mandátumot a megyei önkormányzatban. Ez ugyan nem fogja felborítani a megyei tanács működését, de mutatja a tendenciát. Ekkor kellett ráébredni arra, hogy nem magyar a magyarral kell harcoljon, hiszen nekünk van egy közös nemzeti ügyünk Székelyföldön, amit tetszik vagy nem, de a bukarestiek nélkül nem tudunk megvalósítani.  Ahhoz viszont, hogy a bukarestiek komolyan vegyenek és, hogy Washingtonban felfigyeljenek ránk, nekünk kell egységes véleményt megfogalmazni és politikai erőt felmutatni.

Egyébként a 2013-as Székelyek Nagy Menetelése volt az a fordulópont, amely átfordította a gondolkodásmódot, a miénket is, és ráfordította a nemzetközi figyelmet Székelyföldre. Ezt fenn kell tartani ahhoz, hogy meghallják és odafigyeljenek a véleményünkre. Hogy majd mikor veszik figyelembe egy következő lépés, de először is egységesen kell fellépni.

A 2013-as Székelyek Nagy Menetelése után valóban Háromszéken jelentettük be először, hogy mandátumot ajánlunk fel a polgári párti politikusoknak és az RMDSZ országos döntéshozó testületeiben is mi voltunk, akik ezt következetesen képviseltük. Egyébként jóleső érzés, hogy pozitív választ kaptunk a Magyar Polgári Párttól. Hogy ez az összefogás konkrétan mennyi szavazatot hoz pluszba nem tudom megmondani, de biztos vagyok benne, hogy közép és hosszú távon eredményre fog vezetni.

Kovászna megye minden települését ismerem, szinte minden utcában is jártam már, és ismerem az emberek véleményét. Tudom azt, hogy az elmúlt 8 - 10 évben barátságok, komaságok mentek tönkre amiatt, hogy „RMDSZ vagy MPP?”, majd újabban a másik magyar párt miatt is. Lehet, hogy a mostani összefogás szavazatszámban nem hoz sokkal többet, de rövidtávon megváltoztatja a hangulatot.

Milyen eszközök álltak rendelkezésre a választási kampányban, hogy üzenetüket eljuttassák a polgároknak?

Kampány nélküli kampány zajlik az egész országban, nincs hangulat, nem tudják az emberek, hogy most vasárnap lesznek választások. Azt hiszem, hogy azok tudnak győzedelmeskedni, akiknek település szintű, utcai szintű, lépcsőház szintű rendszerük van. Meggyőződésem, hogy azok a politikai szervezetek járnak jól ezzel a típusú kampánnyal, amelyeknek országos szintű rendszereik vannak, ebből kettő van: országos szinten a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), Erdély szintjén pedig az RMDSZ-nek van ilyen rendszere.

Az elmúlt időszakban háromszéki RMDSZ elnökként rengeteg találkozón vettem részt minden településen a lakossággal is, de helyi szervezeti elnökökkel és tisztségviselőkkel is, akikkel megszerveztük, hogy ki hova megy el, melyek a választási üzenetek, hogyan mutatjuk be jelöltjeinket. Persze ezzel párhuzamosan élünk a törvény adta lehetőségekkel azaz újsághirdetések, rádiókampányok, szórólapok stb. De ez lényegesen kevesebb mint a korábbi választásokon volt.

Erdély vagy Bukarest? Miben segítené a decentralizáció az önkormányzatok munkáját, ha a döntések helyi szintre kerülnének?

Most nagyon erős recentralizáció zajlik a decentralizáció helyett. Ezt a román kollégák is pontosan tudják, nekik is az a véleményük mint nekünk, csak ők nem mernek szólni, mert őket gyorsan leváltják Bukarestből. Ezért fontos hogy Erdélyt, Székelyföldet megmentsük Bukaresttől. Ez természetesen hatásköröket jelent, adók és illetékek kérdését, nem pedig valamiféle területi elszakadást, mint ahogy a Bukaresti román percpolitikusok mondják.