facebook cover


Kuszálik Péter: Fiala II.


-A A+

Ha – a régi időkben – egy focicsapatban két azonos nevű ember játszott, akkor megszámozták őket; például Szabó I. és Szabó II. Ennek mintájára én most Fiala II.-t játszom. A magyar ATV csütörtök esti vitaműsorát a Fiala nevű bácsi vezeti, a műsor címe: „Fiala, a messziről jött ember". A játék alapeszméje az, hogy Fiala messziről jött és nem érti azt, ami Magyarországon történik. Ezért odaállít néhány bácsit a kamera elé, kérdésekkel bombázza őket, s próbál olyan válaszokat kicsikarni, amelyek segítségével 'megérti' a helyzetet. Majd elbocsátja őket, s behív egy másik bácsit, de azzal már a helyzet ismerőjeként beszélget. Néha belekukkantok a műsorba, van, amikor ott ragadok, de inkább átkapcsolok egy másik adóra. (A stílust nem méltatnám, ha szabad.)

Most én is azt játszom, hogy messziről jött emberként kérdezgetem, mi is történik Magyarországon.

1. A 20. század végén valakik, valamikor eldöntötték, hogy a Magyar Köztársaság címere a 'régi, koronás' címer legyen. Azóta az ország nevét megváltoztatták (miért volt rá szükség?), most Magyarország a hivatalos neve. Aztán az Alkotmányt átszövegezték és átkeresztelték Alaptörvénynek (miért volt rá szükség?). Régóta figyelem, hogy az MSZP nevű párt következetesen a Kossuth-címerként ismert változatot használja. Vajon, ha húsz év múlva ők kerülnek kormányra, akkor a Kossuth-címert teszik hivatalossá?

2. Elvileg Magyarország keresztény ország (bár a lakosság 44 százaléka semmiben sem hisz), erről XVI. Benedek pápát is biztosította a hatalom valamely képviselője. Ehhez képest húsvét vigíliáján nem a római szentmisét közvetítette a magyar 'királyi' tévéadó, hanem valamilyen 'konzervet'. Viszont az RTV1 élőben közvetítette azt, annak ellenére, hogy az ország lakosságának csak töredéke római vagy görög katolikus.

Lehetséges magyarázat: mindez a román kormány és az elnök baráti üzenete Európának. Jó, jó, de mi a magyarázata a magyar 'bojkott'-nak?

3. Elvileg Magyarország keresztény ország, ám az egyik magyar tévéadón arról vitáznak, hogy miért kellene az iskolákba bevezetni a vallásórákat. A kormányzati elképzelés szerint – ugyebár a hittérítés nem eurókonform magatartás – a diákok választhatnának a vallás és az erkölcstan között. Erre az egyik riporter azt kérdi: 1. milyen erkölcs? 2. ki tanítaná? Kérdem én: nincs már a szomszédban senki, aki képes lenne – elemi szinten – erkölcstant oktatni? Minden tánc- és illemtanár kivándorolt volna?

3/a. Ha egy keresztény országban ilyen kérdések merülnek fel, akkor már nem is lehet csodálkozni az alábbi eseten. Szintén a tévében láttam, hogy egy vadházasságban (szerinte „szeretet-közösségben") élő asszony azzal dicsekedett, hogy ő három gyermeket nevel, s a babájával csak úgy összeálltak, mint a gipsz. S mi dolog az – mondja mikrofonba –, hogy egy törvény a családot asszony és férfi házasságaként (plusz gyermekek) határozza meg? A törvény, amire ez a tiszteletre nem méltó némber hivatkozik, nem mai, hanem néhány ezer éves. Hát ilyen szülők mellett valóban a sulira marad(na) az erkölcstan oktatása.

4. A tét című műsorban (ATV, április 3.) az egyik téma az volt, hogy a németországi Kinderkanalon (gyermekeknek szóló tévécsatorna) animációs kisfilmben figurázták ki a magyar miniszterelnök „antidemokratikus" intézkedéseit és magatartását, amelyre a Hír Tévé félperces válaszfilmecskét közölt. Az egyik meghívott kommentátor eképpen fogalmazott: „azért irigykedem a németekre, merthogy komolyan gondolják a demokráciára oktatást", a rendszeresen közvetített műsorokban „nagyon egyszerűen elmesélik a gyermekeknek a világ eseményeit, hogy kezdjenek rádöbbenni a világra, amely körülveszi őket", s az időben kapott bőséges tájékoztatás [kiképzés? manipulálás? – K. P.] nyomán „tudatos választókká válnak". Eccerű! Ötéves gyermek ül a tévé előtt, szivacsként issza magába a demokráciát, tizennyolc éves kora után elmegy választani – majd négyévenként újra és újra –, s odabök egy ikszet a papírra. Zamek. Miért kell ehhez tizenhárom év? Olyan nehéz ikszelni? Meg aztán: mit keres egy ötéves gyermek a tévé előtt?

5. Évekkel ezelőtt órrrriási felháborodással vették tudomásul az Országgyűlés képviselői, hogy az óvodáknak szánt 'kakaóbiztos' számítógép-klaviatúrákat sokkal drágábban vásárolták meg a piaci árnál. Mert a mocsok akkori kormánypártiak megint lenyúlták a zsozsót stb. Holott az alapkérdés nem ez, hanem az, hogy mit keres az óvodában a számítógép!

Itt van 5+1 kérdés. Majd válaszol rájuk valaki, ha akar.

Kilépek a szerepemből, s azt javasolom Fiala II.-nek: ne nézzen tévét, így nem tesz majd fel újabb kérdéseket. Persze sajnos ez csak tüneti kezelés, amely nem oldja meg a kérdéseket, és nem gyógyítja meg a beteget. God save Hungary!



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik