Megbombázták Minszket, Belorusszia (azaz Fehéroroszország) fővárosát. A gép a szomszédos Litvánia területéről lépett be a fehérorosz légtérbe, valószínűsíthetően svéd állampolgárok vezették, s megszórták a fővárost majd ezer plüssmacival. A macik jelszavakat viselnek, amelyek a szólásszabadságot népszerűsítik.

A gép személyzete beszámolt a sajtónak: végig attól rettegtek, hogy lelövi őket a légvédelem. Tegyük hozzá, minden joggal, bármekkora nemzetközi felháborodás követte volna a megoldást.

Állítólag Fehéroroszország Európa utolsó diktatúrája, s a fejlett demokráciákban élő aktivisták részéről teljesen normális dolog, ha abban fáradnak, hogy más országok polgárai is hasonló biztonságban, jólétben és szólásszabadsággal éljenek. Mert a szólásszabadság és a demokrácia, jelen felfogás szerint, egyenlő a magasabb életszínvonallal és a működő piacgazdasággal.

Még akkor is segíteni kell a diktatúrák elnyomott népének, ha ez el nem hanyagolható mértékű életveszéllyel is jár. De máris odafigyel a világ, jobban, mint akármely politikai nyilatkozatra, állásfoglalásra vagy tüntetésre. Ilyesmikből van naponta több tucat, s már nem érik el a hírfogyasztó ingerküszöbét.

De ha puha mackókkal bombázzák meg a kemény diktatúra fővárosát, azon legalább elmosolyodunk. És megáll a dolgon magán a figyelmünk egy pillanatra. Ennyit akartak a szervezők, s ezért kockára tették az életüket. Hogy megérte-e, azt döntse el mindenki.

Láthatólag a diktatúrák sem olyanok már, mint régen. Vagy nem úgy működnek, mint más földrészeken. Ez itt Európa, plüssmacik miatt nem lövünk le repülőt, sőt diplomáciai lépéseket sem teszünk, mert könnyen nevetségessé válhatunk.

A diktátor szerep magában hordozza mindig az átbillenést a paródia oldalára. Gondoljunk bele, Hitlert minden utólagos ábrázolás őrültként jeleníti meg, hol félelmetesre rajzolva, hol nevetségesre. Vagy Ceauşescu: a primitív butaság tette egyszerre félelmetessé és röhejessé.

Lukasenko elnök nem lacafacázik, parlamentáris demokráciájában az ellenzék vezérei a börtönben vannak, a korrupció gyakorlatilag megszűnt, mert az egész ország az elnök hitbizományának tekinthető... S mutasson valaki akár a legfejlettebb országok között olyat, ahol milliókból egyetlen a korrupt...

Neki meg a népszuverenitásból fakadó jogosítványa van, a választók több mint 80 százaléka támogatta – és arrafelé valahogy mindenki elmegy szavazni állampolgári öntudattal, a közügyek iránt érzett mérhetetlen felelősségérzettől indíttatva.

Szóval a svédek megúszták a médiahekket, nagyon sok hírszolgálat leadta a rövid színesek között a kis hírt, a fogyasztó pedig bólintott, igen, Fehéroroszországban diktatúra van, szólásszabadság kellene nekik, és akkor mindjárt jobban állna minden téren az ország. Nagyon egyszerű képlet ez, a svéd aktivisták sokat segítettek az akciójukkal, a fejlettebbeknek emberi kötelességük szolidaritást vállalni az elnyomottakkal.

Egy másik hír szerint, egy fehérorosz állampolgár lefényképezett egy égből hullott mackót, egy másik pedig ezt a képet föltette az internetre a blogjában. Egyenként hét évet kaptak.