facebook cover


Ady András: Komolyan ő kell?


-A A+

Bár inkább Boca Raton-t idézik, Mitt Romney októberben nagy beszédet mondott a lexingtoni Virginia Military Institute-ban, az egyik legrégebbi állami katonaegyetemen, amelyben elismételte külpolitikai krédóját. A 170 éves falak között újranyergelte dögrováson lévő Közel-Kelet paripáját, és véresre sarkantyúzta a lépésben is alig dülöngélő volt-pegazust. Igaz, az utolsó választási csörtén, Boca Ratonban, Romney az afgán köpönyegen fordított, de Lexington őszintébbnek tűnt.

Tényleg kilátok Obama elnök mögül, nem vagyok sem utódja, sem boldog őse, de olyan embernek imponál, aki nem hal bele, ha hibáiból kell tanulnia. Romney elnök-pretendens nem imponál így, tulajdonképpen sehogy sem teszi.

A lexingtoni beszéd mégis meglepett, s ha csak pár mondata is igaz, akkor Mitt Romney világháborúzni akar, és bár a hely szelleme is hathatott rá, kíváncsi volnék, hogy mi a véleménye a végre békét akaró amerikai voksolónak arról a gyújtó szöveghalmazról, amely a Közel-keleti régió USA katonákkal való nyakon öntését ígérte. Vissza akar térni Irakba, bár ott már senki sem akar amerikait látni, az sem érdekli, hogy a kivonulás dátumát éppen a republikánus Bush határozta el, s a hazasipircelés nem Obama bűne, ő csak végrehajtott egy előző döntést. A háttérsztori az, hogy az amerikaiak iraki jogi immunitást kaptak minden bűnükre, csak menjenek már. A parlament síita, szunnita, kurd testülete egyként ellenáll.

Romney harcolni akar Szíriában is, azzal érvelve, hogy Obama vonakodik, s így állítólag miatta növekszik az ellenállók hullahegye. Akkor miért húzódozott Mitt úr a líbiai harcok alatt, ellenezve azokat mondván, hogy hosszasak és katonaéletbe kerülnek? Szíriában nem épp olyan a katonahalál, mint Észak-Afrikában?

A republikánus elnökjelölt Iránra is lecsapna. Ha így, akkor Romney pofarepesztően cinikus, ugyanis eddig Amerika fékezte Izraelt, ha viszont Washington csapást mér, akkor magával rántja Tel-Avivot is, s egy ilyen amerikai-zsidó kötelékből azonnal kiugranának azok az arab országok, amelyek most éppen Irán-ellenesek. Szépen törne a Közel-keleti pro-Amerika tömb, s kötve hiszem, hogy ez lenne az USA reálpolitikájának célja. Afganisztán divatos téma volt, de erre már nem tudott mit mondani a jelölt, nem is volt mélyebb motivációja a maradásra, mint annak puszta hangoztatása, s bár a Karzai-kormánynak tényleg kellene még pár nyugati pesztráló év, már az afgánok sem mind akarják a demokrácia made in Amerika formáját.

Jemen, Szomália már csak hab volt a tortán, itt a jelölt nem tartotta elegendőnek a dróncsapásokat. Mi a fityfene következhet ezeket felváltandó, mint a megszálló haderő? Értem, hogy a pár hét múlva eldőlő elnöki ki mit tud versenyben mindent be kell vetni, de ha később mégsem gondolja komolyan harcos álláspontját, akkor saját népe előtt veszít arcot Romney elnök, ha meg betartja választási ígéreteit, akkor tényleg lángba boríthatja a fél világot. A színeváltozás arcpirító átverése lenne rengeteg választónak, a színe-tartás Amerika sokfrontos szétmorzsolódását is eredményezheti.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik