Heti 3 – a kormány eredményei és az ellenzék reményei, egy diplomáciai összeszólalkozás tanulságai, tragikussá válhat-e Székelyföldön a pityókahelyzet... érdekes kérdésekre érdekes válaszok rovatunk munkatársaitól.

Kérdéseink

1. Miben reménykedhet a romániai ellenzék, miután a kormány maradéktalanul beváltotta programba foglalt ígéreteit, és kétségtelen gazdasági és szociális eredményeket ért el uniós viszonylatban is?
2. Lesz-e folytatása, és mi a tanulsága a legújabb magyar-román diplomáciai összeszólalkozásnak?
3. Megsínylette a székely pityóka a hosszan tartó aszályt. Milyen következményekkel számolhatunk?

Válaszok

Cseke Péter

1. Nehéz olyan kérdésre válaszolni, amelynek alapvetése hamis. Üres pártpropaganda ugyanis, hogy a kormány „maradéktalanul beváltotta” ígéreteit. Az ellenzék éppen a napokban elemezte a Ponta-kabinet programjában vállaltak teljesítését, tükröt tartva a miniszterelnöknek. A valóság lesújtó: az összesen 159 pontszerű ígéretéből mindössze 23, azaz 14,5 százalék teljesült, 127-et elfelejtettek vagy hazugságnak bizonyult, a maradék 9-et pedig már az előző kormányok teljesítettek. Hogy miben reménykedhet mégis az ellenzék? Abban, amiben egy egész ország: hogy nem jutunk Görögország sorsára a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt. Emlékezetes, hogy Athén évekig átverte az Európai Uniót, hamis adatokat szolgáltatott a gazdasági helyzetéről. Victor Ponta annyit hazudik, hogy szerintem maga is képes lenne erre. A miniszterelnök kétségbeesett helyzetben van, a pánik a legrosszabbat hozza ki az emberekből.

2. A legfontosabb tanulság az, hogy hatalmas hiba volt félbeszakítani az együttes román-magyar kormányülések sorozatát, és ez Budapest felelőssége is. A mostani vita azért robbant ki, mert Zákonyi Botond nagykövet kimondta: a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik "elegendő jóindulat" a román fél részéről. Emlékezetes, hogy a korábbi közös kormányülések középpontjában rendszerint éppen az infrastrukturális együttműködés állt. A jövő évi romániai parlamenti választásokig szerintem nem lesz változás a román-magyar diplomáciai kapcsolatokban.

3.Termékkiesésre számíthatunk, amit az ország kihever, de nem tudni, mi lesz majd a termelőkkel. Victor Ponta kárpótlást ígért az aszály sújtotta gazdáknak. Vajon ez is csak üres propaganda?

Ady András

2. Itt is, ott is van mindenféle politikai ragadozó, de én csak az ittenit „ismerem”. Volt egy gyűlölve istenített mentora, de az igazi raptor volt. Román-magyar kérdésekben (is) – az atamánbeszédű Băsescutól eltérően – Ponta egy kisstílű politikai nekrofág, annyi mentséggel, hogy a raptorhoz hasonlóan néha ő ejti el az áldozatot, s csak később falja fel. Bajban van, de ezzel jót tehet: visszahozza a politikába azt a fogalmat, amelyet eddig józan eszű ember nem kevert a össze a politikával, az erkölcs fogalmát. Bajban van, és ez a legigazibb bajokozás egyike, az önkezével végzett. Plágiumbotrány, keservesen védett, majd érdekesen visszamondott doktori cím, Şova-cirkusz, s végül a be nem váltott lemondási ígéret, amint a korrupcióellenes szpecnázok rászállnak. Akire ezek rászállnak, annak itt hullaszaga van, Ponta egyelőre mégis virulást mutat, és miközben virul, külpolitice virulens is: hiszi ő. Előtte is ugrott össze, utána is össze fog még ugrani a két szomszéd, az összeugrás keretét azonban már az euroatlanti és inter-EU kapcsolatok szabályozzák, ezért ebben a fogmosópohárban csak ilyen tornádók tombolnak majd. Hálistennek. Ez nem divina commedia, ez legfeljebb commedia dell’arte.

Bogdán Tibor

1. A romániai ellenzék maximum abban reménykedhet, hogy igazat mondott a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke, Cătălin Predoiu, miszerint a Ponta-kabinet kormányzási programígéreteinek több mint nyolcvan százalékát nem tartotta be.

2. Az újabb román-magyar diplomáciai összeszólalkozás egyetlen tanulsága: a kétoldalú vitának – bármilyen területen is zajlódjék az – soha nem lesz vége. Így tehát a válasz a kérdés első felére csakis ez lehet: bőven lesz még folytatás.

Sebestyén Mihály

2. Ez maga már egy sokadik folytatás. Előzményei a történelem és a történelemkönyvek (nemzeti ideológiák és mítoszok kézikönyve) ködébe vesznek. Következményei ugyancsak homályba burkolóznak. Bármi lehetséges. Rendezése: hümmögés, kétkedő fejingatás. Olyan mint a transzcendencia: az egyes embereket és kormányokat mindenkor meghaladta. Miért lenne ezúttal másként? (Optimista változat.)

Sike Lajos

1. Magyarázza, hogy nem így gondolta, mert Ponta az élelmiszer-áfa drasztikus csökkentésével megéteti a néppel az ország jövőjét. Inkább a kis-és közepes vállalkozásoknak kellett volna nagyobb kedvezményt adni, hogy növekedjen a termelés, s az oltyán KKV-k elegendő ágyékkötőt szállíthassanak az afrikai országoknak, még több kapros lepényt lehessen eladni a fekete kontinensen. Hogy a magyarokat megelőzzük, ha kell drónokkal és más csúcstechnológiával.

2. Ponta nap mint nap érzékeli, hogy az a külpolitikai elismerési plusz, amivel Románia szorgalmas hallgatása és örörökös rábólintása kekecmentesíti az országot, hovatovább elolvad, és a pesti Győző a migráns-ügy gyors és dinamikus kezelése okán megelőzi a népszerűségben. Bele fog pusztulni, ha hamarabb lapátra teszik, mint a tusványosi főszónokot!

Székely Ervin

1. A DNA-ban, az ANI-ban, Brüsszelben és Washingtonban.

2. Magyar részről, úgy tetszik, van érdek arra, hogy rontsák (még lehet...) a kétoldalú kapcsolatokat. Egyfelől ez jól illik az orbáni nemzetstratégiába (nem félünk az utódállamoktól, keményen kiosztjuk őket, ha bántódása esik ott a magyaroknak), másfelől pedig megakadályozza az RMDSZ-t abban, hogy közeledjék a kormányhoz, esetleg bizonyos kérdésekben együttműködjék vele. Román részről pedig azt érzik, hogy Magyarország elszigetelődött, immár nincs európai hinterlandja, nem kell vele szemben „viselkedni”, félelem nélkül oda vagy vissza lehet neki nyilatkozni.

Bíró Béla

1. Abban amiben a magyarországi is, hogy ugyanis a gazdaság mindezt nem bírja ki. Magyarán, hogy minél rosszabb, annál jobb.

2. Folytatása lesz, mert épp az előző pontban foglaltak miatt a román belpolitika mindkét oldalon rá van utalva a magyarellenesség pártépítő potenciáljára. A tanulság pedig a híres abszolúte semmi. Ilyen felállás mellett ugyanis ok mindig adódik, s ha nincs, akkor kreál a nemzeti lelemény. Más kérdés, hogy a hagyományos magyar előzékenységnek hála néha mi is látványosan besegíthetünk.

3. Súlyosakkal, hiszen mindkét megye gazdasága továbbra is jelentős részben földművelésre épül, a Ceauşescu-féle ipari létesítmények leépültek vagy jelentőségüket veszítették. Ami pedig a kártérítéseket illeti, az egész országban aszály volt, kétséges, hogy Harkov legyen a kedvezményezett. Ennek ellenére persze igényelni kell a kártérítéseket, minél előbb, lehetőleg addig, amíg mások is észbe kapnak.

Krebsz János

1. Hogy tizenkilencre lapot húznak…

2. Lesz. Tanulság: újabb nemzedékek jönnek, akik folytatni akarják őseik hagyományát.

3. A székelyek mamaligával fogják enni a románokat.

Ágoston Hugó

1. A miniszterelnök csak azért nem kezd unalmas lenni azzal, hogy naponta sorolja kormányának Európára-szóló újabb meg újabb eredményeit, mert a hazai – román és magyar – sajtó ezekre rá sem bagózik. Az Eurostatnak a huszonnyolc uniós tagállam GDP-jéről kiadott legújabb jelentése (tehát nem a romániai ellenzék számmisztikája) szerint a nemzeti össztermék növekménye 3,7 százalékos volt, ezzel Románia a második. Így nő folyamatosan az össztermékünk? Nasakkóbumm, mi van? A sajtót meg sem legyintette a hír, hol van ez fontosságban a miniszterelnök horgasinához képest!? (Az ellenzék, akkor még a duhaj matróz vezérletével, emlékezetes pánikhadjáratot folytatott a társadalombiztási hozzájárulás csökkentésének várható vérfagyasztó következményeiről is – a kormány mégis lecsökkentette a CAS-t, a parlament megszavazta, vállalkozók örültek és adóztak – nasakkóbumm, mi van?) Áfát akar csökkenteni a kormány? A parlament is megszavazta, és valószínűleg meg fogja ismét? Jaj, csak azt ne! Pont most csökkenteni, amikor jól megy a gazdaság? Merthiszende mi lesz, amikor nem fog jól menni? Akkor ezek fognak kölcsönkérni 20 milliárdot, ami megy majd szépen, mint 2010-ben, a bankokba, a kamatokba és a maffiák zsebibe? Komolyra fordítva a szót, azt illetően, hogy az országnak rosszul is fog menni, az ellenzék a világkonjunktúrától remélheti. Azt illetően, hogy a miniszterelnököt sikerül elküldeni a kormány éléről, elsősorban a korrupcióellenes ügynökség tettrekészségétől. (Hogy tehát a DNA Ponta nyolc évvel ezelőtti kisstílű ügyvédi csiszlikségeit előveszi, a Boc-kormány egyes minisztereinek és a maffiának a megakorrupciós ügyeit nem.). Esetleg reménykedhet a koalíción belüli árulásban. (Ha valakit sikerül nagyon megzsarolni.) A választásokat illetően? A választásokat illetően az ellenzék a nép feledékenységében bízhat.

2. A festői, bár kissé elhanyagolt keleti kisvárosban sétál a sakkvilágbajnok. Egy parkban sakkozókat vesz észre, két helyi nagyság játszik, körülöttük kibicek serege. A játékosok egyike felismeri a nagymestert. Izgalomtól elszorult torokkal kérdezi: - Mester, kérem, melyikünk áll jobban? Pillantás a táblára, kategorikus válasz: - Uraim, mind a ketten nagyon rosszul állnak.

3. Hozzáolvastam a burgonyatermés és a klímatényezők összefüggéséről. Azt eddig is tudtuk, hogy a pityóka vízigényes: „A burgonya vízigénye a tenyészidőben – 40-50 t/ha terméshez – 500-600mm, ezen belül június-júliusban a legnagyobb, mintegy 300-350 mm.” Ezt olvasom. Ennyi csapadék nincs Székelyföldön. És mivel az időjárási kilátások évről évre rosszabbodnak, a modern alternatív módszerekre pedig (vö. csepegtetéses öntözés) nem hinném, hogy sok esély lenne, a helyzet távlatilag is súlyos. Legalábbis engem megijeszt. Örvendenék, ha valaki megalapozott reményre is lehetőséget látna, vázolni tudna valamilyen megoldást. Boldogok (a szelki legények), akik imával vélik megoldhatónak a kérdést. Nem tartozom közéjük.