A modern kori demokráciák történetében a mi eredeti demokráciánkban történhet meg először, hogy nem a szavazók dönthetik el a választás végkimenetelét, hanem az igazságszolgáltatás. A Korrupcióellenes Ügyészség (KÜ) a kampányban és az azt megelőző, talán a választói opciókat még inkább meghatározó időszakban közvetve kísérelte és kísérli meg az eredmény befolyásolását. Ehhez felhasználja a közösségi médiát is. Az eszköz bevált a legutóbbi elnökválasztáson, miért ne válna be most is?

A tömegpszichológia ismerői és használói arra alapozhatnak, hogy akik tömegesen vetik rá magukat az interneten egy-egy vétkesnek mondott emberre vagy csoportra, ősi evolúciós beidegződésnek engedelmeskednek. Erről legutóbb Brian Resnick cikkezett a VOX magazinban. „Erős bennünk a késztetés, hogy ismeretlenekre büntetést mérjünk, és ezt a hajlamunkat mértéktelenül felnagyítja az internet” – írja a szerző. A miértre keresve a választ, megszólaltatja Nichola Raihani, a londoni UCL egyetem kísérleti pszichológusát. Tőle megtudjuk, hogy a főemlősök közül egyedüliként az emberi agy jutalmazza a mások megbüntetését.

Elég tehát vétkesnek beállítani valakit, s a nethuszárok máris ütik vágják őt, kommentjeikkel szigorúan büntetik.

Amikor a korrupció gyanúja ott lebeg mindenki feje fölött, akkor a büntetés révén az ember a saját megbízhatóságáról állít ki bizonyítványt. Ha elítélem a másik vélt erkölcstelenségét, akkor magam nyilván jobb vagyok nála, és a többiek megbízhatnak bennem, az ügyészek látóköréből is kikerülhetek – foroghat az agy.

Ilyen irányú tömegbefolyásolási kísérletként is értelmezhető az, hogy  a kampányt megelőző időszakban a KÜ 220 polgármester ellen indított kivizsgálást, s a gyanúsítottak listája ennek többszöröse. Azok, akiket bírósági döntéssel nem tiltottak el a polgármesteri jogkör gyakorlásától, jelöltethették magukat az újabb mandátumra. Köztük van Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy és Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere is.

Akiket viszont eltiltottak a tisztségük betöltésétől, nem indulhatnak a júniusi választásokon polgármesterjelöltként. Például Gyergyószentmiklós polgármestere, Mezei János. Mezei János már februárban jelezte, hogy a közösség érdekét szem előtt tartva a visszavonulásáról döntött. „A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – állította Gyergyószentmiklós polgármestere, s állítása nem is eshet olyan messze a valóságtól.

Antal Árpádot még csak nem is gyanúsították meg bűncselekmény elkövetésével, mert az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank illetékesei is bizonyították, hogy a pénzintézettől felvett kölcsönt törvényszerűen költötte el, egy időre mégis eltiltották a tisztség gyakorlásától.

Ráduly Róbertnek a feltételezett bűne az volt, hogy a Polgármesteri Hivatal autóját magáncélra használta, és ezáltal 70 euróval megkárosította a város költségvetését. Aztán ezt a vádat is ejtették.

Mezei János ellen több másfél éve indított eljárást a KÜ hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra való felbujtás gyanújával. A vádhatóság szerint Mezei azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat cégének, a Monturist Kft.-nek a közös tulajdonában volt. A KÜ azt tekintette zsarolásnak, hogy a polgármester lemondásra szólította fel a Monturist Kft. ügyvezetőjét. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.

Noha a KÜ vádjai a magyar önkormányzati vezetők esetében légből kapottaknak, megalapozatlanoknak tűnnek, hitelrontásra alkalmasak, no meg arra is, hogy az internet népében tovább növeljék a politikusok iránti bizalmatlanságot, a választás fölöslegességének érzetét.

Néhány hazai politikai elemző felvetette, hogy a KÜ a belügyi titkosszolgálat tervei szerint, politikai szerepet vállalva tisztogat és ássa alá a demokrácia alapjait. A KÜ ügyködésének eredménye ugyanis nem a korrupció visszaszorítása lett, hisz az ugyanolyan mértékű, mint az ügyészség működésének kezdetén. Viszont, amint az várható volt, nagyon kevesen jelentkeztek a városi és községi tanácsokba, s főként alacsonyabb képzettségű jelöltek. Az Erdélyi Magyar Néppárt Csíkszéken például apróhirdetésben kereste azokat, akik dolgozni szeretnének az önkormányzatokban. Sokan Csokonait parafrazálva hárították el a felkérést az aktív politikai részvételre: Az is bolond, akik helyi tanácsossá lesz Romániában!

A vezető politikusok a KÜ akcióitól megriadva jobbára sunyítottak, csupán a Szenátus elnöke próbálta meg felhívni a figyelmet a veszélyre, az igazságszolgáltatás hatalmának ellenőrizhetetlen növekedésére. Mint egy vezérlését elvesztő ballisztikus rakéta, úgy cikázik a KÜ és a Román Hírszerző Szolgálat – ismételte meg aggodalmait Cãlin Popescu Tãriceanu. Ezúttal már vádlottként. Ugyanis idãközben hamis tanúzás címén indított ellene eljárást a KÜ.

Tãriceanuról az internet népe mond most éppen ítéletet és erősíti a demokráciára mért menyKÜ-csapást. Atavisztikus beidegződésekre hallgatva, a legkézenfekvőbb és azonnal életbe léptethető reakcióval, kéjesen, a megszégyenítés szándékával.

A kutatók megfigyelték azonban, hogy ha nem kell azonnal válaszolni, akkor csökken a büntető válaszok gyakorisága. Brian Resnick is azt javasolja a manipulációk kivédésére született írása végén, hogy mielőtt megnyomnánk a „küldés” gombot, várjunk egy percet...

Az elégtétel, amellyel azonnal elítélhetünk egy idegent, azt az érzést kelti bennünk, hogy részei vagyunk egy hatalmas tömegnek, amely hozzánk hasonlóan cselekszik. Az ezzel járó jó érzés szintén evolúciós örökség, amelyet nem oszlat el a demokrácia devolúciójának feltételezhető veszélye sem.

Fotó: rador.ro