Három nappal az urnazárás és két nappal a felszusszanás után nem érdektelen összefoglalni – a közelgõ parlamenti választásokra készülve – a tanulságokat.

Ami azonnal szembeszökõ: soha nem volt Romániában olyan alacsony a részvétel, mint vasárnap a helyhatósági választásokon. A jogosultak mindössze 48 százaléka járult az urnákhoz, ennél is kevesebben a magyar lakta megyékben, s még kisebb arányban a fõvárosban.

A távolmaradás oka a tehetetlenség érzése. Óriási a kiábrándultság a politikai osztályból. A politikusok népszerûsége amúgy sem volt magas, de szinte a nullpontra süllyedt, miután a túlzott elvárásokkal és lelkesedéssel fogadott Klaus Iohannis államfõ másfél év alatt csõdöt mondott, s a szociáldemokratákat népharag szításával váltó szakértõi kormánya is befuccsolt.

Bukarestben a választók kevesebb mint egyharmada ment el szavazni, s ez egyértelmû jelzés Iohannis felé: nem ez a célravezetõ politizálás. Ha az államelnök beiktatásakor még nagyban hozzájárult a Nemzeti Liberális Párt (NLP) népszerûségének növekedéséhez, másfél év múlva már nonkombatív és lagymatag politikája miatt a vele azonosított pártot büntették a választók. Bukarestben így zuhant az NLP bizalmi indexe negyven százalékról valamivel több mint tíz százalékra. Akik elmentek szavazni, zömükben elégedetlenségüket, dühüket fejezték ki, hiszen a nagy többség vagy a szociáldemokratákra vagy egy civilszervezet jelöltjeire szavazott. Iohannis liberálisai elvéreztek. Elõször 1989 óta a fõváros fõpolgármestere szociáldemokrata lett, sõt, mind a hat körzet polgármesteri tisztségét is a szociáldemokraták nyerték meg.

A megyei listákra leadott szavazatok is a szociáldemokraták elõretörését jelzik. Mintegy öt százalékkal többet szereztek, mint a liberálisok, ráadásul a szociáldemokratákkal egy táborban levõ Liberálisok és Demokraták Szövetsége is átlépte a parlamenti küszöböt. Szavazóik minden bizonnyal a Nemzeti Liberális Párt egykori szimpatizánsai, akik Cãlin Popescu Tãriceanu konzekvens liberalizmusát és bátorságát többre tartják, mint Alina Gorghiu harsány baloldalellenességét.

A három román párton kívül csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült elérni az 5 százalékot. Ha a helyhatósági választásokat a parlamenti választások fõpróbájának tekintjük, úgy õsztõl e négy politikai alakulat juthat be a törvényhozásba.

A helyhatósági választások pikantériája, hogy noha számos polgármesterjelölt ellen ügyészségi eljárás folyik (egyikük, a nagybányai Cãtãlin Chereches egyenesen a fogdából izgulta végig a vasárnapot), mégis nagy elõnnyel gyõztek. Ami a lakosság igazságszolgáltatásba vetett hitének a megrendülését is jelzi.

Ami a magyar pártok versenyét illeti, amint az borítékolható volt, az RMDSZ fölényesen gyõzött. Országos szinten 5,8 százalékot ért el, miközben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,5 százalékot, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 0,2 százalékot. A számok azonban csalókák, mert a vasárnapi választás nagy vesztese az EMNP, miközben a rangsorban utolsó MPP örülhetett.

Az EMNP egyetlen polgármesteri tisztséget sem nyert el, és a tanácsosainak a száma is több mint egy tucattal csökkent. Hiába igyekszik kozmetikázni az eredményt Szilágyi Zsolt EMNP-elnök. Arra a felvetésére, hogy az EMNP megõrizte politikai súlyát, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke Kovács Péter nem minden ok nélkül  szarkasztikusan jegyezte meg:  „Nem gondoltam volna, hogy teljes mértékben egyetértek Szilágyi Zsolt ENMP elnökkel, aki szerint pártja megőrizte a súlyát. Vagyis súlytalan maradt...”

Az MPP, amely mindenekelőtt az RMDSZ-szel, de két kisvárosban az EMNP-vel kötött szövetséget, az eddigi hét polgármesteri tisztségen felül további nyolcat, összesen tizenötöt nyert el. Erre mondta Bíró Zsolt pártelnök: „Ez is azt jelzi, hogy az MPP-nek helye van, a kapocs szerepét tölti be az erdélyi magyar politikában”

Az RMDSZ is erõsíteni tudta önkormányzati jelenlétét. Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfõi, Kolozsváron tartott kiértékelõ sajtótájékoztatóján több olyan települést felsorolt, köztük Szatmárnémetit is, amelyet sikerült „visszanyernie” az RMDSZ-nek. Kudarcnak Marosvásárhely mellett a székelyudvarhelyi jelöltjük vereségét nevezte meg. „Jól vizsgáztunk” – jelentette ki az RMDSZ helyhatósági választási eredményeit kiértékelõ kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.

A jeles minõsítést az õszi parlamenti választáson lehet megszerezni. A választók lemorzsolódása azonban komoly gond. Nagyobb arányú román részvétel – s a bukaresti választók valószínûsíthetõ aktivizálódása – mellett akár az erõs parlamenti jelenlét is veszélybe kerülhet. Rövid idõ alatt súlyossá válhat az erdélyi magyar politika esetleges súlyvesztése. Az õszi választásokra a kampánystáboknak el kell érniük azt, hogy az erdélyi magyarok legalább olyan arányban szavazzanak, mint a román szavazók.

Fotó: maszol.ro