Mindig is tudtam, hogy Szent György, a sárkányölő lovag valahogy összefügg a hadüggyel. A szobrászok a Kolozsvári testvérek óta – akik alkotásukkal kánont teremtettek a további korok és ízlések számára is – páncélban, sisakban ábrázolták, utalva militarista neveltetésére és arra, hogy gyakorlati sárkányölésből jelesre vizsgázott már a kis-ázsiai kadétiskolában. Akkoriban ugyanis műsárkányokon és pogányokon gyakorlatoztak a jövendő közel-keleti hadfiak.

Nos, ez most már végleg eldőlt: Szent Györgynek igenis köze van a modern hadviseléshez. Ezt maga a nagyságos minisztérium döntötte el, és pedig a bukaresti Sepsiszentgyörgyre nézvést. Mint ismeretes a városi tanács tizenkét embere „öszvetanakodék félvéka aranyért (rom. Bal-aur), félvéka ezüstért”, megépítenék a város központjában a fussgänger zónába a Sárkánydombot, mintegy utalva ezzel is a város névére, ha nem lenne elég a már álló két külön stílusú Szent György szobor. Igen ám, de a felhalmozott föld és törmelék – a jövendő (?) domb építőanyaga – ott áll megdolgozatlanul, mert a beszerzett engedélyek a környezetvédelmi minisztériumtól, az egészségügyi és turisztikai főhatóságoktól, a városrendészeti szakvélemény birtoklása nem elegendő, Kakukk Marci kormánymegbízott szerint a had- és nemzetvédelmi minisztérium véleményezése is szükséges.

Csakis egy olyan székelyek által nagyjából és egészében lakott település esetében, mint Sf Gh., mert ha például Mihály vajda lovasszobrát vagy az állomásra vezető út mentén ácsorgó Bélát kellett volna megmagasítani, vagyis Mihály- vagy Béla-dombot emelni, még maga a hadügyminiszter is hordott volna oda zsebkendője négysarkában és katrincája korcában elegendő román földet.

Miért is szükséges – tehetné fel a városi önkormányzati autonómiában járatlan józan emberi ügyfél a kérdést – egy halmocskához hadügyminisztériumi engedély? Miféle stratégiai fontosságú tereptárgy készül a székelység egyik hagyományos településén? Nekünk mindenesetre vannak elképzeléseink, amelyeket sietünk/tétovázunk megosztani a tanácstalan városvezetéssel is.

Elemi földrajzi tanulmányainkból tudjuk, hogy Sepsiszentgyörgy észak-keletre fekszik Bukaresttől, míg amaz 80-90 méter alacsonyságban, addig Szentgyörgy városa 520-580 méter magasságban a tengerszínt felett. Ebből következően már így is könnyen ráláthatnának a fővárosban folyó ügyekre, ha nem húzódozna közöttük a 2000 méter magasságot is elérő Kárpátok déli hegylánca. Ha tehát domb épül és stratégiai fontosságot sejtenek a Miltiádész okosságú stratégák odafönn a legföbb hadvezetés szintjén is, ez azért lehetséges, mert jól ismerik a székelység csalfinta, góbéságokra hajlamos észjárását és tudják: ha minden engedély megvan, akkor ők mindent félresöpörve csupán egy 1500-1600 méter magas dombocskát építenek, amelyen át belátnak Deveseluig, sőt még egy székely arasszal tovább is, és mindenről értesítik a másik NATO partner/ellenséget, amelynek nevét le sem kell írni, úgyis tudjuk.

Más elképzelés szerint ha megépül a Sárkánydomb, akkor az csupán álca: alatta atom- és svábbogárbiztos bunker épül a székelység legkiválóbbjai számára, amennyiben hazánk hadszíntérré válna vagy más nem kívánatos esemény történne az „aşa zis Székelyföld” közelében, szomszédságában. A székelyvágta mellett ez lenne a másik pincehely, ahol sárkányvágta zajlana, márpedig a lovassági hadnemet régen kivonták a román haderő kötelékéből.

A harmadik okfejtés nem a sajátunk tulajdonképen, hanem egy ismert szépírótól, V. A-tól származik. Ő ugyan Vásárhely és Japán közötti alagútról ír, de tudva, hogy a székely önkormányzat szerényebb és megelégszik a Szentgyörgy és a román főváros közötti alagúttal, az onnan kibányászott földből építi meg a vitatott Sárkánydombot. Az alagúton át sokkal gyorsabban jutnak el a központi döntéshozókhoz. Vagy meglehet, úgy gondolják Miltiádeszék, az alagút észak-nyugat irányba halad és eléri a budapesti metró ötös vonalát, amit idáig fognak meghosszabbítani...

Tarsolyunkban volna még néhány ötlet, de most nem fárasztjuk a pihenni indult médiafogyasztó amúgy is túlterhelt elméjét. Ezért inkább már most figyelmeztetjük Csíkszépvíz (románul Frumoasa) falu elöljáróságát: ha meg akarná alkotni a helység román nevének (a.m. szépség, szép nő) jelképes leképzését és Vénuszdombot építene, ne felejtse el kikérni a demográfiai és erkölcsrendészeti minisztérium engedélyét is. Ki tudja, ha nem stratégiai kérdés ez is, hiszen végső soron összefüggésben van a haderő-utánpótlással.