1. Ezt a cikket olvasod.

2. Már messziről felismered a kattintásvadász címeket, s jó eséllyel meg is saccolod, hogy szürke, hétköznapi, banális tartalmat kapsz. Tehát felesleges megnyitnod.

3. Sosem lájkolsz, osztasz meg, kommentelsz ilyen tartalmakat.

4. Általában nem vagy vevő a reklámra, propagandára, szereted magad végiggondolni a dolgokat, de közben tisztában vagy azzal, hogy az erőteljesen nyomatott tételek akaratlanul is hatnak rád. Nehéz védekezni, talán nem is kell.

5. Olvasó ember vagy. Az olvasóként felnőtt generációk is szépen átálltak a képernyőn megszerezhető információk befogadására, a nyomtatott sajtó folyamatosan veszít az olvasó- és vásárlóközönségből. Az olvasó embernek szövegre, logikus gondolatmenetre, stílusra van szüksége ahhoz, hogy bárkinek a véleményét is hajlandó legyen mérlegelni. Az internetes sajtó viszont gyökeresen megváltoztatta a tartalmi kérdéseket is. Olyan információbőség áll rendelkezésünkre, amelyben csak intelligenciával lehet tájékozódni.

6. Kételkedsz a többséggel megválaszolt igazságokban. Amikor Einsteinnek a kéthetes kiscica aranyosságával kell megküzdenie, és nem kérdéses, hogy kétezerszer annyi megosztást és figyelmet kap az utóbbi, akkor ismét ott vagyunk, ahol kétezer év óta mindig.

7. Magadban is kételkedsz. Ez az intelligencia-izé együtt jár valami kiválasztottság-érzéssel, ami a kisebbségi helyzetből következik. S ennek egyenes következménye egy hatalmas igazságérzet, amivel csak mi rendelkezünk, s igazából csak a saját véleményünket fogadjuk el, és hatalmas lendülettel elutasítjuk ezen a szűk körön belül a miénkkel szemben álló véleményt. Ez meg már a vallásháborúk korára emlékeztet, amikor máglyára küldték egymást a hitvitázók, a jobbágyok meg egyszerűen követték azt a vallást, amit a földesuruk.

8. Hajlandó vagy új dolgokat tanulni. Szintet lépünk. Nincs igazság, nincsenek tények – csak vélemények. Csak tőlünk függ, kinek hiszünk. A politika és a közbeszéd az uralomról szól, nem az okos vélemények vitájában kialakuló konszenzusról.

9. Bízol a logikában. Mégis: vannak becsületes emberek. Hogyan lehetséges?

10. Na, ugye.