facebook cover


Krebsz János: Kapucnis pulóver


-A A+

Nem mint divatjelenséget hozom szóba, hogy férfiolvasók elgondolkodjanak ruhatáruk szimbolikus elemein, hanem inkább aggasztó jelenségek összefoglaló ikonjának látom, csak a szókapcsolatnak túlságosan köznapi a hangzása ahhoz a komoly tartalomhoz, amire éppen föl akarom használni. A nőolvasók pedig bocsássák meg, hogy nem igazán tudom, mi a különbség csuklya, kapucni és kámzsa között (az egyházban és a szerzetesrendekben használatos elnevezésekről már ne is szóljunk).

Hogy a globalizáció itt van a mindennapi életünkben, azzal naponta szembesülünk, legutóbb egy afrikai ország választási előkészületeiről láthattam a tévében képes beszámolót, zárták le a tisztviselők a szavazatgyűjtő urnákat ugyanolyan kínai gyártmányú lakattal, amilyen nekem van a nagykapun. A fiatal arab, olasz, muzulmán, palesztin, francia, indiai, bangladesi tüntetők ugyanolyan szabású divatfarmert, pólót és cipőt hordanak, mint a fiaim, talán ugyanabból a gyárból. És mindnek van kapucnis pulóvere.

Jól ki van találva ez a ruhadarab, a középkorban alakult szerzetesrendek kámzsás – csuklyás – kapucnis papjai célszerű ruhadarabot viseltek, mert nagyon jól véd a nedves, szeles időjárás viszontagságai közepett, és kiválóan uniformizál azzal, hogy a személyiség azonosítására alkalmas arcvonásokat árnyékban tartja, sőt a fej- és testtartás felismerhető jellegzetességeit is eltakarja. Ebben a mai mindenfelé bekamerázott világban is jól takar. Akkor is, ha nem takarékfiókot akar kirabolni az ember. Rengeteg helyen szegeződik ránk az apró kamera. És jól fog a kapucni, amikor elhelyezzük a graffitit a belvárosi épületen, elkövetjük a kisértékű bolti lopást, randalírozunk a meccsen, vagy kicsit megruházzuk a nekünk nem tetsző figurákat.

És, tessék figyelni, amikor zavargásokról, tüntetésekről, lázadásokról szól a képes beszámoló (zöld, öko, globál-ellenes, szélső bal vagy szélső jobb, akármi) ott vannak a kapucnis pulóveresek. Ők azok, akik a középosztályba vagy az alá születtek, s nem sikerült munkás overállra vagy menedzser öltönyre cserélniük a kapucnis pulóvert. Nem kellenek senkinek. Azelőtt proletariátusnak hívták őket, s a kapitalista fejlődés korai és virágzó korszaka fölszívta a munkaerejüket, és kizsákmányolta őket. Ez nagyon igazságtalannak tűnt annak idején, mozgalmak szerveződtek a társadalmi megoldás kiharcolására, s most eljutottunk odáig sok harc után, hogy nincs szükség a tömegekre a termelésben, feleslegessé váltak. De fiatalok, tele vannak energiával, s várják a balhét. Más nincs.

Innen csak egy lépésre van az, hogy egy okos ember észreveszi a bennük szunnyadó energiát. Fölvilágosítja őket, hogy társadalmi értelemben igazságtalanság történt velük, mert a rendelkezésre álló javakból mások igényeiken felül is, ők pedig szükségleteik alatt részesülnek. Ennek kiköszörülésére forradalmat is lehet az egyenlőség jegyében hirdetni, hiszen a rabok csak láncaikat veszíthetik. Akár világméretekben is meghirdethető a csatakiáltás: világ kapucnisai egyesüljetek. És jól ki lehet rámolni az üzleteket meg a raktárakat azonnali kielégüléssel.

Vagy nagyobb lélegzettel politikai erővé kovácsolódni, ha tanultunk a történelemből. Ha támad egy ideológus, s meghirdeti, hogy nem kell világforr, egyetlen országban is győzhetnek a kapucnisok, a lánc is a leggyengébb szemnél szakad... Azután föloszlatja a parlamentet, vagy nem, de a tömegek vállán a hatalomba kerül, rendet csinál, és ünnepi évfordulókon kapucnis pulóverben mondja a demagóg beszédet a mauzóleum tetejéről, amelyben bebalzsamozva fekszik az ikon, csak az arca és a keze látható, a többit takarja a pulóver...



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik