Bogdán Tibor: Agyonlövéses üldöztetés
Pár százezer – mondjuk 300-400 ezer – zsidó élete semmit sem számít a Román Akadémia díszvendégének. A németországi aacheni egyetem történésze, Valentin Iliescu szerint ugyanis csak Németországban és Magyarországon volt holokauszt – Romániában semmiképpen sem. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az „kozmikus méretű hazudozással" vádolható meg. Szerinte az országban a második világháború alatt 20 ezer zsidó halt meg, „nagyrészt ostobaságból".
Túl azon, hogy tervezett emberirtást végrehajtani csakis esztelenségből, korlátlan ostobaságból lehet, Valentin Iliescunál a számok sem stimmelnek, hiszen később már 20-30 ezer zsidó agyonlövéséről beszél. Igaz, mindezt nagyvonalúan „üldöztetésnek" nevezi, és felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt és az üldöztetés között nagy a különbség.
Valóban nagy. Akárcsak 30 ezer ember agyonlövése és az üldöztetés, vagy 30 ezer illetve 300-400 ezer ember halála között. Ennyi zsidót öltek meg (Valentin Iliescu szerint: üldöztek) Romániában a második világégés idején.
Valentin Iliescu a holokauszttagadás után értetlenkedését fejezte ki amiatt, hogy bizonyos körök antiszemitának tartják. És mindeközben tréfálkozni való kedve is támadt: ajánlatot tett a filoszemita antiszemiták klubjának megalakítására. Amelynek – gondoljuk – tagjai lehetnek majd az antiszemita filoszemiták is.
Az előadás kapcsán az Akadémia jó ideig semmiféle közleményt nem adott ki. Aztán több civiltársadalmi szervezet, közöttük a Pro Democratia Egyesület, a Romániai Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsa, a romániai Transparency International, valamint a Romániai Származású Zsidók Kulturális Világszövetsége tiltakozása nyomán az Akadémia elnöke, Ionel Haiduc magánlevelekben próbálta menteni a menthetetlent, miszerint Valentin Iliescu véleménye nem tükrözi az Akadémia képviselt intézmény álláspontját. A komolyra forduló felháborodás nyomán végül az Akadémia nyilatkozatban határolta el magát Valentin Iliescu szavaitól.
Csakhogy Valentin Iliescu előadását a Román Akadémia tagjai viharos tapssal jutalmazták. Közöttük volt Ionel Haiduc is, aki ezek szerint a nézetétől eltérő véleménynek tapsolt. A taps természetesen nem a filoszemita antiszemiták eredeti klubja létrehozásának szólt.
Az Akadémia közleménye ugyan bölcsen hallgat a tapsról, ám némi jóindulattal úgy is gondolhatnánk, hogy Valentin Iliescu szavainak elutasításával a testület elhatárolódott az előadást követő akadémikusi tapstól is.
Arról nem érkezett hír, hogy akadémikus uramék megtapsolták-e az elhatárolódást.