Az anyanyelvű oktatás és az oktatás minőségének javítása, vidékfejlesztési kérdések, az önkormányzatiság megerősítése és a decentralizáció, illetve családpolitikai kérdések és szociális háló bővítése – ezek a területek szerepelnek az RMDSZ prioritásai között a hétfőn elkezdődött parlamenti ülésszakban, tudtuk meg Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőtől.

A politikus elmondta, az oktatás területén az RMDSZ az új ülésszakban az afterschool-programok létrehozását és ezek állami finanszírozását, a bentlakásrendszerek bővítését tűzte ki célul, illetve törvénytervezetet nyújt be a speciális tankönyvekből való oktatás azonnali bevezetéséről.

A frakcióvezető tájékoztatása szerint a vidéken élők mindennapjait megkönnyítő tervezetek benyújtására is készülnek. Így például módosítani szeretnék a vadászati törvényt olyan formában, hogy valamiképpen kordában tartsák a nagyvadakat, például a Székelyföldön nagy pusztításokat végző és emberéleteket veszélyeztető medvéket. „Egyszerűbb kártérítési és hatékonyabb beavatkozási eljárásokra van szükség” – magyarázta a Maszolnak.

Az RMDSZ ugyanakkor úgy látja, hogy számos intézmény foglalkozik a mezőgazdasági és állattenyésztési vállalkozások engedélyeztetésével, munkájuk összehangolásával pedig a gazdák egyszerűbben bonyolíthatnák az ügyeiket. Emellett kitermelési engedélyek kibocsátását szabályozó törvénytervezetet dolgoznak ki, amelybe belefoglalják azt is, hogy az erdei gyümölcs és gombák árusítását ismerjék el kereskedelmi tevékenységként, és azokat csak erdőtulajdonostól lehessen megvásárolni. „Így az értékesítésből származó bevételek az erdők tulajdonosait illessék” – mondta Korodi.

A politikus tájékoztatása szerint úgy módosítanák a törvényt, hogy a megyei pénzügyi hatóságok lássanak el minden olyan feladatot, ami jelenleg csak a regionális központok hatáskörébe tartozik, így a vállalkozóknak nem kellene pénzügyeik intézéséért a régióközpontokba utazniuk. „Arra törekszünk, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradása legyen száz százalékos” – mondta Korodi. Hozzátette: emellett benyújtják a fejlődésben lemaradt régiók és megyék felzárkóztatására és gazdasági fejlődésére vonatkozó törvénytervezetet.

Az RMDSZ egyik készülő törvénymódosító tervezete szerint az egymás után több gyermeket vállaló anyák is megkaphatnák a nekik járó, jövedelmük 85 százalékával megegyező összeget, így nem érné őket diszkrimináció. A szövetség ugyanakkor a szociális rendszer hatékonyságának növelése érdekében azt javasolja majd, hogy az egy kedvezményezettre, ellátottra eső összköltségek kiszámításához határozzanak meg egy számítási képletet, amely állandó jelleggel aktualizálódna, így elkerülhető lenne a szociális rendszer alulfinanszírozása.

Egy másik törvénymódosító tervezet szerint azokban a községekben, ahol nincs háziorvos, lehetőséget kell teremteni arra, hogy az önkormányzat rendelőt építsen, és egy munkapontot nyitó orvos hetente legalább 10 órát legyen köteles ott dolgozni munkaidejében vagy munkaideje felett. „Pontos kimutatást készítünk arról, hogy mely erdélyi településeken nincs jelenleg háziorvos” – számolt be a frakcióvezető.

Az őszi ülésszakban napirendre kerülő új nyugdíjtörvény tervezetéről Korodi Attila elmondta: az RMDSZ alaposan felkészül a jogszabály vitájára. „Két elvünk van: a törvény ne legyen diszkriminatív, és alkalmazásával a nyugdíjrendszer legyen fenntartható” – mondta a politikus.

Az alkotmánybíróságtól függő törvények

Az alkotmánybíróság hamarosan dönt az oktatási törvényt módosító RMDSZ-javaslatról, hogy a kisebbségi oktatásban csak akkor lehet osztályokat megszüntetni, ha ezzel az adott kisebbség érdekvédelmi szervezete is egyetért. „Ez nagyon fontos számunkra, mert garanciákat ad arra, hogy nem sorvad az anyanyelvi oktatás” – magyarázta.

Szeptemberben dönt az alkotmánybíróság az államfőnek arról az óvásáról, amelyben Klaus Johannis a közigazgatási törvény anyanyelvhasználati jogokat bővítő előírásait támadta meg, sőt a jelenlegi törvényben is szereplő jogokat is kifogásolta.

Korodi kérdésünkre elmondta: nehéz borítékolni a taláros testület döntését. „Voltak már meglepetések az alkotmánybíróságtól” – jegyezte meg. A politikus ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy az államfő szerzett jogokat is kifogásolt a keresetében. „A kilencvenes évek szintjére veti vissza a romániai közigazgatást, ha az alkotmánybíróság az államfőnek ad igazat” – fogalmazott a frakcióvezető.

Ugyancsak az alkotmánybíróság döntésétől függ, hogy visszakerül-e a parlament elé az őszi ülésszakban a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás módosítása. „Az elvi álláspontja az RMDSZ-nek ezekről a módosításokról már ismert. Az alkotmánybíróság által elvégzett korrekciók után tudjuk majd azt elmondani, hogy ezek a törvények vállalhatók-e. Mi pontosan tudjuk, hogy a reformoktól mit várunk el, hogyan kellene működnie az igazságszolgáltatásnak Romániában” – fogalmazott Korodi.

A PSD-vel való együttműködés

Az RMDSZ - a 2016-os parlamenti választások után kötött parlamenti együttműködési megállapodás értelmében - a szociálliberális PSD-ALDE kormánykoalíció pártjait is tájékoztatta arról, milyen törvénytervezeteknél szeretne előrelépést az őszi ülésszakban. Korodi Attila szerint „jelen pillanatban az együttműködés még létezik”, ám folytatása az RMDSZ részéről azon múlik, hogy a koalíció hajlandó-e támogatni az RMDSZ prioritásait is.

A frakcióvezető az MTI-nek elmondta: az RMDSZ-nek számos kifogása van a kormány tevékenységével szemben. „A koalíció nem várhatja el az RMDSZ-től, hogy olyan kormányzati kezdeményezéseket is megszavazzon, amelyekkel nem ért egyet” - szögezte le a politikus.

Megjegyezte: az ellenzék sem kínál alternatívát. Az RMDSZ elvégzett egy elemzést arról, hogyan viszonyulnak az ellenzéki pártok  - a törvénytervezetek és nyilatkozatok szintjén - az erdélyi magyarsághoz és megállapította, hogy "nagyon siralmas" a kép. "Nagyon nehéz ebben a helyzetben építkezni az ellenzék felé" - vonta le a következtetést a frakcióvezető, aki szerint ennek az sem kedvez, hogy az ellenzéki pártok versengenek egymással, "eszük ágában sincs" összefogni.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa annak az autonómia-tervezetnek, amelyet még a 2014-es elnökválasztás előtt dolgozott ki az RMDSZ, Korodi Attila azt mondta: egy ilyen törvényt akkor érdemes a parlament elé terjeszteni, ha arra van egy "látható pozitív hozzáállás is a többség részéről", de a centenárium évében erre szerinte nincs lehetőség.