Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke arra intette pénteken, Klaus Johannis államfővel közösen tartott sajtóértekezletén a román uniós elnökséget, hogy ne exportálja Európába belső konfliktusait.

A román uniós elnökség hivatalos megnyitójára Bukarestbe érkezett Juncker szerint Európa kompromisszumokra is épül, de a jogállamiság és demokrácia terén nem köthet kompromisszumokat, mert ezek olyan alapértékek, amelyek sérülnének, ha a Bukarest elfogadná a kormánytöbbség által tervezett közkegyelmi rendeletet.

Klaus Johannis elnök azt mondta: a jogállamiság az ő számára nem alku tárgya, és értésre adta, hogy e tekintetben nem köt békét a szociáldemokrata kormánnyal, de azt ígérte, hogy az európai ügyek terén együtt fognak működni egy sikeres román uniós elnökség érdekében.

A sajtóértekezleten sorra vették azokat a fontosabb európai témákat, amelyek kezelése a román elnökségre vár 2019 első felében. A brit kilépésről szólva Juncker úgy fogalmazott: katasztrófa lenne, ha erre rendezetlen körülmények között kerülne sor. Hozzátette: állandó kapcsolatban áll a Theresa May miniszterelnökkel, mindent megtesznek a brit parlament keddi szavazásáig, hogy az unióval kidolgozott megállapodás terve ne valljon kudarcot. Megbeszéléseikről azonban nem volt hajlandó részleteket elárulni, találgatásokba bocsátkozni, csak azt erősítette meg, hogy az EB elzárkózik a megállapodás újratárgyalásától, legfeljebb pontosításokra hajlandó.

Az EB elnöke szerint a román elnökségre nagyon nehéz időszakban kerül sor, májusban európai parlamenti választásokat szerveznek, előtte pedig minél több, prioritásokat tartalmazó dossziét le kéne zárni. Szerinte Bukarest képes lesz bebizonyítani, hogy nincs törés Európa keleti és nyugati része között, hogy Európa "mindkét tüdejével lélegzik" és képes szervezetten, egységesen fellépni. Juncker reményét fejezte ki, hogy az európai állam- és kormányfők május 9-i nagyszebeni informális megbeszélése a "stabilitás csúcstalálkozója" lesz, amely egy új lendület korszakát nyitja meg a brit kilépés utáni EU történetében.

Junckert a román média egyik képviselője arra emlékeztette, hogy hamarosan véget érő mandátumának célkitűzései közé sorolta Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, illetve azt, hogy lezárják a két ország igazságügyi rendszerét több mint egy évtizede megfigyelés alatt tartó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM). Válaszában Juncker azt mondta: semmi akadályát nem látja annak, hogy a kérdező által "kettős mércének" minősített megkülönböztetést a schengeni csatlakozás tekintetében megszüntessék mandátuma végéig a két országgal szemben. Az MCV-ről jelezte, hogy szerinte a bukaresti kormány térfelén pattog a labda.

A román elnök annyit fűzött hozzá: Románia már 2011-ben teljesítette a belső határellenőrzés nélküli övezet által támasztott biztonsági feltételeket. Románia nem problémaként, hanem a megoldás részeként akar a schengeni térség részévé válni - szögezte le.