„Ez már nem jogállam” – Ismét módosított a kormány az igazságügyi törvényeken


-A A+

FRISSÍTVE: Sürgősségi rendelettel módosította újra a kormány kedden az igazságügyi törvényeket. A lépés óriási felháborodást váltott ki az ellenzékben, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege is bírálta. „Ez már nem jogállam” – jelentette ki Augustin Zegrean volt alkotmánybíró.

Sürgősségi rendelettel módosította a kormány kedden az új igazságügyi törvénycsomag azon rendelkezéseit, amelyek az ügyészségi vezetők - köztük a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes főügyész - kiválasztására vonatkoznak.

Tudorel Toader igazságügyi miniszter a kormányülést követő sajtóértekezletén elmondta: ezentúl a vádhatóságok vezetését nem lehet ideiglenes ügyvivőkre bízni, a jelenleg tisztségben lévő ügyvivők mandátuma 45 napon belül lejár. Egy másik előírás szerint immár bírák is pályázhatnak az ügyészségi vezetői posztokra, ha korábban ügyészként dolgoztak. Toader szerint így bővülni fog a vezetői posztra pályázók köre.

A titokban előkészített, a bírák és ügyészek szakmai szervezetének elfogadása előtt néhány órával véleményezésre megküldött sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészséget (SIIJ) kivonnák a legfőbb ügyész hatásköre alól, erről azonban Toader sajtóértekezletén már nem beszélt.

A kormány azt követően módosította az ügyészségi vezetőkre vonatkozó szabályozást, hogy Klaus Johannis államfő megtagadta a miniszter által jelölt új a korrupcióellenes főügyész, Adina Florea kinevezését.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az államfő nem nevezi ki 45 napon belül a miniszter által jelölt új ügyészségi vezetőt, Toader nem adott egyértelmű választ, csak annyit mondott: a törvény két döntéshozó között osztja meg a kinevezés felelősséget, de az, hogy az egyik döntéshozó nem tesz eleget hatáskörének, nem akadályozza meg a másikat jogköre gyakorlásában.

Az ellenzéki sajtó értelmezése szerint a kormány azért módosította az alig néhány hónapja hatályba lépett, sok vihart kiváltó igazságügyi törvénycsomagot, hogy kiiktassa az államfőt az ügyészségi vezetők kinevezéséből, és megkönnyítse egy "szófogadó" - a kormánypárt befolyása alatt álló - főügyész kinevezését a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére. A vezető politikusok százait rács mögé juttató DNA korábbi vezetőjének, Laura Codruța Kövesinek a leváltását tavaly nyáron érte el az igazságügyi miniszter, de új jelöltje kinevezésére már nem tudta Johannist rákényszeríteni. Azóta Kövesi volt helyettesei ideiglenes ügyvivőként vezetik a DNA-t.

Felhördült az ellenzék

A Nemzeti Liberális Párt kedden kiadott állásfoglalása szerint az igazságügyi törvények újabb módosításai ellentmondanak az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az GRECO ajánlásainak. „Ez őrülettel határos lépés. A bejelentett módosításokból egyértelműen kiviláglik, hogy egyetlen céljuk alárendelni a legfőbb ügyészséget és a korrupcióellenes ügyészséget a PSD-ALDE politikai ellenőrzésének” – olvasható a PNL közleményében.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) a keddi napot az igazságszolgáltatás fekete napjának nevezte az állásfoglalásában. Az ellenzéki párt szerint a sürgősségi rendelet ellentmond az uniós szerződéseknek. Az USR a nemzetközi szervezetek közbelépését kérte, a polgárokat pedig arra szólította fel, hogy tiltakozásul vonuljanak utcára.

Megszólaltak az ügyészek

A HotNews által megszóltatott Augustin Zegrean volt alkotmánybíró úgy vélekedett, a sürgősségi rendelet csak azt a célt szolgálja, hogy „hasra fektesse” azokat a bírákat és az ügyészeket, akiket korábban a hatalom már térdre kényszerített. Szerinte a kormány megengedhetetlen módon avatkozik be az igazságszolgáltatásba. „Ez már nem jogállam. Nem értem, hogy a bírák és az ügyészek miért hagyják magukat a földbe tiporni” – jelentette ki.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerint a kedden elfogadott módosítások az általa vezetett intézmény működését veszélyeztetik. Figyelmeztetett: a sürgősségi rendelet alkotmányellenes előírásokat is tartalmaz.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege figyelmeztette a kormányt: az főügyészjelöltek alkalmassága véleményezésének ennek a részlegnek a hatáskörében kell maradnia, az ügyvivő ügyészségi vezetők mandátumának korlátozása pedig veszélyezteti a vádhatóságok működését.

FRISSÍTÉS: Klaus Johannis államfő kedd este Facebook-bejegyzésben bírálta a kormány sürgősségi rendeletét, amellyel szerinte a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) a törvénysértőknek akar kedvezni, és vezetői személyes érdekei miatt "rögeszmésen" igyekszik gyengíteni az igazságszolgáltatást. "Romániát nem szolgáltathatjuk ki azoknak, akik politikai felügyelet alá akarják vonni az igazságszolgáltatást" - szögezte le az államfő.








EZT OLVASTA MÁR?

X