Többek között erről beszélt Winkler Gyula európai parlamenti képviselőjelölt csütörtökön Csíkszeredában, ahol Borboly Csaba tanácselnök meghívására csíki polgármesterekkel találkozott.

„Tudjuk, hogy mit kell tenni közösségünk érdekeinek érvényesítéséért, és azt is tudjuk, hogy hogyan kell szándékainkat, célkitűzéseinket megvalósítani. Az EP-választások előkészítésén tavaly óta komolyan dolgozunk, prioritásainkat gazdasági, önkormányzati és a civil szférában dolgozó szakemberei segítségével listáztuk. Így született meg a Vitaindító Erdély jövőjéről című dokumentumunk. Az elkövetkezőkben együtt fogjuk ezt a dokumentumot tökéletesíteni, tovább fogjuk gondolni, hogy még mit kell tennünk az erdélyi magyar közösségért helyi és megyei önkormányzati, bukaresti és európai szinten” – mondta a politikus. 

A megbeszélésen a csíkszéki polgármesterek és Borboly Csaba házigazda mellett jelen volt még Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna szenátor és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is. A jelenlevő polgármesterek a Közös Agrárpolitika (KAP) tekintetében várható változásokról, pályázási lehetőségekről és az európai szinten kifejtett kisebbségvédelmi munkáról kérdezték a képviselőjelöltet.

Winkler Gyula a választási kampány három fontos dimenziójáról beszélt, amelyek magukba foglalják a felvetett témákat is. Ezek közül az első a gazdasági fejlődést érinti. Elmondta, 12 év alatt jelentős fejlesztéseknek lehettünk szemtanúi, amelyeknek településeink, kisgazdáink kétségtelenül kedvezményezettjei voltak. Ezeket a fejlesztéseket folytatni kell, legyen szó mezőgazdaságról vagy vidékfejlesztésről. 

Kiemelte, 2021-től új EU-s költségvetési időszak kezdődik, és ott kell lenni, ahol erről a döntés megszületik, ellenkező esetben támogatásoktól eshet el a régiónk, különösen abban az esetben, ha Nagy Britannia kilépésével évi 12-13 milliárd euróval csökken az EU költségvetése. „Egyesek rajtunk, közép-kelet-európai tagállamokon akarják megspórolni ezt a pénzt. Azért kell ott lennünk az Európai Parlamentben, hogy kiállhassunk a támogatások megtartása és lehetőség szerint növelése mellett” – mondta Winkler Gyula. 

A második célkitűzésről beszélve elmondta, a kisebbségi jogokért is ki kell állni, ennek a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés biztosít keretet. „Kisebbségi jogaink uniós szintű rendezését illető törekvéseinket nem a tegnap kezdtük, egy olyan 7-8 éves folyamat van mögöttünk, amely most elkezdhet beérni. Az EU-nak nincs kompetenciája az őshonos kisebbségek tekintetében, azt mondják, hogy minden tagállam maga döntsön a kisebbségi kérdésben. De nem lehetünk kishitűek: amikor az Európai Bizottság elutasította kezdeményezésünket, pert indítottunk és nyertünk. A kisebbségi kezdeményezés egy olyan eszköz, amely révén nyomást helyezhetünk az Európai Bizottságra a kisebbségi jogok rendezése érdekében” – hangsúlyozta Winkler Gyula. 

Hozzátette, az uniós szintű hatékony munkához elengedhetetlen a Kárpát-medencei magyar együttműködés, amely egyben a harmadik célkitűzés is. „Évek óta együtt dolgozunk a Fidesz-KDNP-s és a többi Kárpát-medencei magyar képviselőkkel. Azonban az összefogás nemcsak az EP-ben kulcsfontosságú: ez megvalósul a helyi, illetve megyei önkormányzati, parlamenti, illetve európai parlamenti mandátummal rendelkező politikusaink között, akiket a helyi közösségek, önök választottak meg. Korodi Attila, Tánczos Barna, Kelemen Hunor és Borboly Csaba tudja, hogy hogyan kell Bukarestben harcolni közös érdekeinkért, de megteszik ezt Strasbourgban, Brüsszelben, a Régiók Bizottságában, az Európa Tanácsban, vagy az Európai Néppártban is. Ők azok a kollégák, akikkel én is együtt dolgozom Brüsszelben” – mondta az EP-képviselőjelölt.