Hevesen támadják a román pártok a Magyar Polgári Párt (MPP) törvénytervezetét, amely szerint a magyar diákoknak nem lenne kötelező érettségizniük román nyelvből. A javaslatot a nyelvi jogokért küzdő magyar civil szervezet, a Civil Elkötelezettségi Mozgalom is bírálta, és az RMDSZ sem ért vele egyet.

Nagy visszhangot váltott ki a román politikusok körében az MPP-nek az a bejelentése, hogy tervezetet nyújt be a parlamentbe az oktatási törvény módosítására azzal a céllal, hogy megszűnjön az a megkülönböztetés, amely a kisebbségi oktatásban részesülő diákokat éri a kötelező iskolai vizsgák során.

Mezei János pártelnök múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: szerintük nem érvényesül az egyenlő esély elve a romániai oktatásban, ugyanis a kisebbségekhez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől, az anyanyelvük mellett románból is kell vizsgázniuk/érettségizniük. Ezért az MPP a törvénytervezetében rögzíti, hogy valamennyi diák ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát köteles letenni, vagyis a magyar tanulóknak nem kell románból vizsgázni.

„Ugyanúgy tudjanak felkészülni, ugyanannyi idő alatt ugyanannyi vizsgát kelljen letenniük, mint a többségi diákoknak. Fontos számunkra, a magyar diákok továbbtanulása szempontjából, hogy jegyeiket ne gyengítsük, hanem ugyanazokkal az esélyekkel tudjanak megmérettetni” – fogalmazta meg a javaslatuk lényegét Mezei János. Azt is hangsúlyozta: ez „nem azt jelenti, hogy románul nem kell megtanulnia az itt élő, Romániában élő magyar diáknak.”

Tomac: ez jogalkotási „szörnyűség”

A törvénymódosító javaslatot hevesen támadták a román parlamenti pártok politikusai. Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke jogalkotási „szörnyűségnek” nevezte a tervezetet. Hétfői Facebook-bejegyzésében a politikus azt írta, egy ilyen intézkedés csak fokozná az etnikai feszültségeket.

"Nagyon fontos, hogy minden román állampolgár, nemzetiségtől függetlenül, ismerje a román nyelvet. A magyar nemzetiségű fiatalok csak veszítenének azzal, ha ezt a tervezetet végül gyakorlatba ültetnék: egyrészt korlátozódnak a lehetőségeik, ha nem ismerik az ország hivatalos nyelvét, és így az RMDSZ által 1989 óta kialakított szűk kis világ foglyai maradnak, másrészt mindez egy mesterséges etnikai szegregáció képzetét keltené, hiszen jelen esetben nem bevándorlókról beszélünk, hanem Romániában született és élő emberekről" - fogalmaz a PMP-elnök.

Szerinte a tervezet Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, a Kelemen Hunor vezette RMDSZ és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti háttéralku eredménye lehet. "Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a parlamenti többség megőrzése érdekében 'Daddy' (Dragnea - szerk. megj.) engedjen az RMDSZ zsarolásának" – írta a politikus.

Constantin az RMDSZ-t bírálta a javaslat miatt

Nem Tomac az egyetlen román politikus, aki nem tud különbséget tenni az RMDSZ, és a színeiben parlamenti képviselői mandátumot nyert MPP-s politikusok között. Daniel Constantin korábbi miniszterelnök-helyettes, a Pro Románia párt első alelnöke is ezt tette hétfői, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Leszögezte: tiszteli a kisebbségeket, és a kisebbségi jogokat, de minden román állampolgár egyenlő, így minden állampolgárnak ismernie kell a román nyelvet. Emellett a magyar érdekképviseletet is bírálta, hiányolva a gazdasági fejlődést szorgalmazó javaslatokat. Úgy fogalmazott: az RMDSZ már évek eltávolodott a magyar közösség akaratától.

„Az elmúlt hetekben Hargita megyében jártam, és láttam, hogy milyen turisztikai potenciál van ott. Sajnos az infrastruktúra hiányzik a kiaknázásához. Láttam, hogy néz ki Gyergyószentmiklós, a város, amelyben 98 százalékban magyarok élnek, örültem volna ha azt látom, hogy az RMDSZ vezetői azért a régióért követelnek valamit. Mert sajnos az elmúlt évek követelései mind olyan dolgokra vonatkoztak, amikről nem vagyok meggyőződve, hogy jelentős mértékben javítanák a magyar nemzetiségűek életszínvonalát” – mondta Marosvásárhelyen a Pro Románia első alelnöke.

CEMO: veszélybe sodorja a közösség jogait

Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a törvénymódosító javaslattal az MPP veszélybe sodorja a magyar közösség jogait. Szerint ugyanis „Romániában a nemzetközi standardok felett vannak oktatási jogai a kisebbségeknek” – emiatt veszélyes „nagyon feszegetni a húrt”, mert félő, hogy az ellenkező hatást vált ki, és például a jelenleg magyarul tanított tárgyakat is románul fogják oktatni.

„Elindult egy trend az Európai Unión belül is, nem csak Ukrajnában, hogy a kisebbségek oktatási jogait veszik vissza. Nem lenne szerencsés ebbe az irányba menni, és olyan lépéseket tenni, amelyek ezt az irányt erősítik meg” – érvelt a Maszolnak nyilatkozva a CEMO ügyvezető igazgatója. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy ha pártok, főleg kampányidőszakban, megkérdőjelezhető és a magyar közösség ellen fordítható kezdeményezésekről számolnak be a médiában. "Ez sajnos a hétköznapi élet színterén, gyakran magyarellenes magatartást vált ki. Akár iskolákban, tanárok részéről, akár más típusú együttélési dinamikában” – jelentette ki.

Szigeti Enikő egyébként „meggondolatlan és ócska szlogennek” tartja a Daniel Constantin által felhozott érveket. Szerinte „egy kisebbség a gazdasági ereje bizonyítottan akkor fog megerősödni, ha kisebbségi jogai érvényesülnek” – példaként hozta fel Dél-Tirolt, ahol: „a gazdasági megerősödés az autonómia után indult el a közösségben.”

Korodi: meg kellett volna kérdezni a szakmát

Bár az alapgondolattal egyetért, a törvénymódosító javaslatot több okból kifolyólag is elhibázottnak tartja, mondta hétfő este Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának a vezetője az Erdélyi Magyar Televízió Bukarestből jelentkező műsorában, a Kontrában.

A politikus elismeri, a magyar diákok „ténylegesen többet tanulnak, több órát vannak az iskolában, több tantárgyból kell érettségizniük, de szerinte a megoldás nem a román érettségi eltörlése, mert „azzal a diákjainkat abba a helyzetbe hozzuk, hogy egyáltalán semmilyen kényszer sem lesz román nyelvet tanulni”. Az RMDSZ képviselője emlékeztetett: éppen a magyar diákok túlterheltsége miatt született meg a könnyített románnyelv tanítású rendszer, amelynek lényege, hogy a diákok idegen nyelvként tanulják a románt, és differenciált tételeket kapjanak a kisérettségin és az érettségin.

Korodi szerint a törvénymódosító javaslatnak – amelyről velük az MPP-s kollégák nem egyeztettek – a legnagyobb hibája, hogy nincsen mögötte közvita, nem kérdezték meg a szakmát. „Elfogadom azt, hogy az MPP-s kollégáknak kellenek legyenek terveik, javaslataik. Ez rendben van, eddig is voltak, volt olyan, amit mi írtunk alá örömmel, mert jó volt, hasznos volt. De ami mögött nincs közvita, az csak minimalista öncélt szolgál. Bármennyire is szimpatikusnak tűnjön egyes fiataloknak, vagy időseknek. Nagyon kell vigyázzunk egymásra, nagyon kell vigyázzunk arra, hogy a gyerekeinket segítsük, ne egy holtvágányra, holtpályára sodorjuk" – jelentette ki a politikus.