Johannis nemzeti paktumot javasol az ország európai útjának megerősítéséről


-A A+

Románia európai útjának megszilárdításáról, az „Európa-párti Romániáról" szóló nemzeti paktum aláírását javasolta Klaus Johannis államfő szerdán a parlamenti pártoknak, amelyekkel a május 26-án kifejezett népakarat érvényesítéséről egyeztetett.

A kedden kezdődött konzultációsorozat tapasztalatait összegző sajtónyilatkozatában Johannis kiemelte: a népszavazáson részt vevő nyolcmillió választó többsége, csaknem hat és fél millió polgár támogatta azt, hogy ne részesülhessenek amnesztiában a korrupciós bűncselekmények elkövetői, és a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a büntetőjogot. Johannis szerint az Európa-ellenes szlogenekkel kampányoló kormánypártok választási veresége a román nép európai elkötelezettségét is bizonyította.

Az államfő szerint a parlamenti pártok többsége egyetértett azzal, hogy a referendumon kifejezett népakaratnak érvényt kell szerezni az alkotmány és a törvények szintjén, erre hivatkozva pedig egy átfogó megállapodást javasolt a kormányzati és ellenzéki erőknek.

Az elnök szerint a parlamenti pártoknak ebben vállalniuk kellene, hogy szigorítják a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményeit, hogy beépítik a jogrendbe a korrupcióellenes népszavazáson megerősített tilalmakat, hogy a büntetőjogot kizárólag az európai intézmények ajánlásaival összhangban módosítják és hogy ténylegesen is biztosítják a választójog szabad gyakorlását.

Az elnök által javasolt paktum túlmutat azokon a témákon, amelyekről a népszavazás kérdései szóltak. Johannis az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kérésére terjesztette ki a paktum tematikáját a feddhetetlenségi követelmények szigorítására. Az USR ugyanis tavaly több mint félmillió aláírást gyűjtött a „Bűntetőügyesek nélküli közéletet!" elnevezésű alkotmánymódosító polgári kezdeményezéséhez, amelyben a büntetett előéletűek megválaszthatóságának korlátozását javasolja.

Hasonlóképpen túlmutat a referendumon a büntetőjog módosításának módja is, amelyről az utóbbi két évben éles szembenállás alakult ki a szociálliberális kormánytöbbség és a jobbközép ellenzék között. A választójog szabad gyakorlásának biztosítása azért került bele a paktum témái közé, mert május 26-án ismét hatalmas sorok alakultak ki a külképviseleteken és a torlódás miatt sok külföldön élő román választópolgár nem tudta leadni voksát.

A kormánykoalíció ellenzi egy új népszavazás rászervezését a választásokra

A konzultációsorozat második napján a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) azt javasolta az elnöknek: bízzák egy parlamenti különbizottságra a referendum miatt szükségessé vált alkotmánymódosítás előkészítését.

Viorica Dăncilă kormányfő, a PSD ideiglenes elnöke és Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke is ellenezte Johannis azon tervét, hogy az alkotmánymódosító népszavazást újból rászervezzék valamelyik soron következő választásra, ahogyan a mostani referendumot is az EP-választás napján rendezték.

„Egyszer bejött neki ez a csel, de ez nem jelenti azt, hogy még egyszer elnéznénk neki. Nem akarjuk, hogy a referendum ismét eltorzítsa a választások eredményét" – mondta Tăriceanu arra utalva, hogy az igazságügyi népszavazás mozgósította a jobboldalt május 26-án, amikor több mint tíz százalékkal magasabb részvételt regisztráltak mint a legutóbbi EP-választáson.

Az elnökválasztást az idei év végén, a helyhatósági és parlamenti választásokat jövőre rendezik meg.

A kisebbségek frakciója extrém esetekre korlátozná a sürgősségi kormányrendeleteket

A sürgősségi kormányrendeletek használatának „extrém helyzetekre" való korlátozása mellett foglalt állást a Klaus Johannis államfővel folytatott konzultáción a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja – nyilatkozta a frakció vezetője, Varujan Pambuccian.

A frakcióvezető leszögezte, a nemzeti kisebbségek már 2003-ban a sürgősségi kormányrendeletek teljes kiiktatását kérték. „Most úgy véljük, hogy ezeket csak katasztrófa-, háborús vagy egyéb extrém helyzetekben kellene alkalmazni, egyébként fölöslegesek. Ha van politikai akarat, bármely törvényt nagyon rövid idő alatt elfogadhat a parlament, nincs feltétlenül szükség sürgősségi kormányrendeletre. Mi tehát a referendumon megszabottnál is nagyobb mértékben korlátoznánk a sürgősségi rendeletek használatát” – nyomatékosította Pampuccian, hozzátéve, hogy támogatni fogják Johannis alkotmánymódosító kezdeményezését.

Hasonlóan foglalt állást kedden az RMDSZ is.

A kisebbségek frakciójának vezetője azt is elmondta, becslése szerint a csoport tagjainak mintegy fele szavazná meg a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt.








EZT OLVASTA MÁR?

X