FRISSÍTVE: Az elnökválasztással egy időben tartandó alkotmánymódosító népszavazást javasolt Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Klaus Johanis államfővel a május 26-i referendum eredményéről tartott megbeszélésen. A politikai pártokkal való egyeztetésen az európai parlamenti választás és igazságügyi népszavazás eredményeinek politikai következményei kerülnek napirendre. Johannis szerint a népakaratnak érvényt szerző alkotmánymódosító népszavazás megtartására minél előbb szükség van.

Johannis kedden a Cotroceni-palotában, a pártokkal való konzultációk előtt kifejtette: „Egyértelmű, hogy haladéktalanul gyakorlatba kell ültetni, azaz törvénybe és az alkotmányba kell foglalni azt, amiről a nép döntött.”

Az államfő rámutatott, az EP-választással egy időben zajlott referendum mindkét kérdésére igennel válaszolt az állampolgárok „elsöprő többsége", amellett foglalva állást, hogy tiltsák be a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítését, illetve tiltsák meg a kormánynak, hogy az igazságügyi törvényeket, valamint a büntetőjogot érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki, továbbá, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét.

„E témák mellett a referendum és az EP-választás eredményeinek politikai következményeiről is szó lesz a konzultációkon. Nyilvánvaló, hogy ismét tárgyalni kell a romániai jogállamiságról, az államfő, a parlamenti ellenzék és a szakmai szervezetek ellenszegülése ellenére elfogadott igazságügyi törvények jobbá tételéről" – mondta Johannis, aki ismét bírálta a megyei tanácsok elnökeinek közvetlen megválasztásáról hétfőn hozott sürgősségi kormányrendeletet.

„Én valós egyeztetésre hívtam a pártokat. Nehogy azt képzelje valaki, hogy látszat-konzultációkról van szó. Szeretném tudni, hogyan látják a parlamenti pártok az EP-választások és a referendum utáni politikai teret, látni akarom, mennyire értették meg, hogy miről is szólt tulajdonképpen ez a szavazás” – tette hozzá Johannis.

Az RMDSZ a háborúk vagy katasztrófák esetére korlátozná a sürgősségi rendeleteket

Az elnök sorrendben a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ képviselőivel tárgyal kedden. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kifejtette, hogy fenntartják a magyar érdekvédelmi szövetség álláspontát, miszerint a sürgősségi kormányrendeletek kibocsátását csak háborús helyzetre vagy természeti katasztrofák esetére korlátoznák, minden más esetben a parlamentre hárulna a jogszabályok meghozása, ehhez pedig egy alkotmánymódosítást sürgetnek.

Orban: az elnökválasztással egy időben legyen alkotmánymódosító népszavazás

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Johannisszal veló megebeszélés után elmondta, hogy hamarosan elkészül a bizalamtalnsági indítvány, és valamennyi elenzéki párttal, illetve az RMDSZ-szel és a Pro Romániával is megbeszéléseket folytatnak majd a kormány megbuktatásához szükséges szavazattöbbség megszerzéséhez.

A referendum kérdéseire adott válaszok törvényerőre emeléséhez alkotmánymódosításra lesz szükség, és Orban javasolta, hogy a Johannis az őszi (év végi) elnökválasztással egy időben írja ki az alkotmánymódosító népszavazást.

Johannis: minél hamarabb, annál jobb

Minél előbb ki kell írni az alkotmánymódosító népszavazást – nyilatkozta Klaus Johannis. Az államfő szerint a referendum egybeeshet a következő időszakban esedékes választások valamelyikével, akár az államelnök-, akár a helyhatósági vagy a parlamenti választásokkal.

„A most megszavazottak végrehajtása érdekében a lehető legrövidebb időn belül alkotmánymódosító népszavazást kell kiírni, minél hamarabb, annál jobb” – hangoztatta az államfő.

Johannis szerint, mivel bő másfél éven belül további három választásra kerül sor, „furcsa lenne”, ha a népszavazást két választás között tartanák. Az elnök úgy véli, a referendumot a soron következő választások valamelyikével egy időben kellene megszervezni.

Meglátása szerint jelenleg nem adottak a feltételek az alkotmány „széles körű felülvizsgálatára”, ami alapos előkészítést igényel, ezért egyelőre csak a „referendum nagyon pozitív eredményét” kellene az alaptörvénybe foglalni.