Tusványos: Semjén csókoltatja Bukarestet, az EMNP-elnök „büntit” kér Budapesttől


-A A+

Névvel-címmel vállalja, hogy a magyar kormány támogatja a határon túli magyar pártokat, és csókoltatja azokat az utódállamokat, amelyeknek ez nem tetszik – üzente Bukarestnek (is) Tusványosról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. De nem ez volt az egyetlen erős kijelentés a Kárpát-medencei magyarság helyzetét elemző pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon.

Magyarországi kormánypolitikusok mellett kilenc határon túli magyar szervezet vezetője vagy képviselője vitatta meg pénteken, a Tusványoson hagyományos módon minden évben megtartott nemzetpolitikai kerekasztalon a Kárpát-medencei magyarság helyzetét. A Répás Zsuzsanna külügyminisztériumi főtanácsadó által moderált beszélgetésen az erdélyi politikusok a Romániában növekvő magyarellenességre hívták fel a figyelmet, illetve az összefogást sürgették a 2020-as választási évben, amely egyébként a trianoni békediktátum centenáriuma is.

Semjén üzent az utódállamoknak

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes már a felszólalása elején sem fukarkodott az erős kifejezésekkel. A nemzetpolitikában való gondolkodás előzményeit felidézve kijelentette, hogy annak idején a „Gyurcsány-szekta lelki Trianont okozott a Kárpát-medencei magyarságnak”. Ezért voltaképpen mínuszból indult, a „romeltakarítással kezdődött” a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása, amikor a Fidesz-KDNP kilenc évvel ezelőtt hatalomra jutott.

Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány az elmúlt tíz év alatt a 2009-es 9 milliárd forintról 130 milliárdra növelte, megtízszerezte a határon túli magyarok támogatására fordított éves összeget; közel ezer óvodát építettek vagy újítottak fel budapesti támogatással a Kárpát-medencében; kiépítették a teljes magyar felsőoktatást Erdélyben a Sapientián keresztül. „Olyan identitáserősítést hajtottunk végre, ami korábban elképzelhetetlen volt” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes az „elszakított területeken” meghirdetett gazdaságfejlesztési programot a nemzetpolitika „paradigmafejlesztésének” nevezte. Ez a program szavai szerint azon a felismerésen alapszik, hogy „nem csak igével él az ember”, ha nem tudnak megélni szülőföldjükön, nem tudják megőrizni identitásukat a határon túli magyarok. Pozitív példaként hozta fel a gazdaságfejlesztési program vajdasági működését. Szerbiában szavai szerint a Budapestről érkező pénzek „win-win helyzetet” teremtettek, a délvidéki magyarok, a többségi nemzet és Magyarország is jól járt.

Semjén Tusványosról üzent a „trianoni utódállamoknak” is, kijelentve, hogy a magyar kormány támogatja a külhoni magyar pártokat. „Azért támogatjuk őket, mert nem mindegy, hogy van-e magyar polgármester vagy nincs, benn vagyunk vagy nem a parlamentben. Ezt én névvel és címmel vállalom, mert ez a természet rendje. Csókoltatom azokat az utódállamokat, amelyeknek ez nem tetszik” – fogalmazott a kormányfőhelyettes. És ez vélhetően Bukarestnek nem tetszik, ugyanis a pártfinanszírozási törvény 15-ik cikkelye tiltja a politikai szervezetek külföldi anyagi támogatását. Mint ahogy az is igaz, hogy magyarországi politikus „anyagit” nem, mindössze támogatást emlegetett.

Az elmúlt tíz év nemzetpolitikáját áttekintő elemzésének zárásaként Semjén Zsolt a kedvezményes honosítás sikerességéről beszélt. Emlékeztette hallgatóságát, hogy a Fidesz-KDNP-kormány által kezdeményezett törvény hatályba lépése óta 1,1 millióan lettek magyar állampolgárok. „Trianonra az egyetlen lehetséges válasz a nemzet közjogi egyesítése. (…) Nincs A és B kategóriájú magyar, egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal” – mondta Semjén Zsolt.

Vajdaság kilóg a sorból

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a délvidéki magyarok „kilógnak a Kárpát-medencei sorból”, Vajdaságban ugyanis a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rájuk a nemzetükhöz való ragaszkodásuk miatt. „A magyar-szerb viszonyt rendeztük, az államközi kapcsolatok olyan jók, amilyenek emberemlékezet óta nem voltak” – mondta a VMSZ elnöke.

Pásztor köszönetet mondott a magyar kormánynak a Vajdaságban meghirdetett gazdaságfejlesztési programért, amely szavai szerint a szülőföldön való boldogulást eredményezi, megerősíti az emberekben a hitet, hogy meg tudnak maradni a szülőföldjükön. Hangsúlyozta, hogy Vajdaságban 23 nemzet él, amelyek világosan kimondhatják, mit gondolnak egymás történelméről. „Tiszteletből elmegyünk az ünnepeikre, és elmondjuk, hogy mit gondolunk Trianonról. Ezt nyilvánosan megtehetjük, következmények nélkül” – mondta a délvidéki politikus.

„Nincs olyan alapítványunk, amely ellen ne folyna per”

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nem tudott a vajdaságihoz hasonló pozitív tapasztalatokról beszámolni. Egy kudarc után érkezett Tusványosra, ugyanis a KMKSZ-nek egyetlen jelöltje sem jutott be a parlamentbe az ukrajnai előrehozott választásokon. Ráadásul – mint fogalmazott – idén „minden bejött” a kárpátaljai magyaroknak: az oktatási törvény, amely felszámolja a kisebbségek nyelvén történő oktatást, a nyelvtörvény, ami visszaszorítja a nyelvhasználatot a magánéletre.

Emellett beszámolója szerint a magyar közösség üldöztetésnek van kitéve. „Nincs olyan alapítványunk, amely ellen ne folyna per” – jelentette ki. Szerinte a KMKSZ választási kudarca már akkor eldőlt, amikor a kijevi Központi Választási Bizottság a kárpátaljai tömbmagyarságot három szavazókörzetre osztotta be, „cinikus módon, törvényellenesen”. Ennek ellenére mindhárom körzetbe indítottak jelölteket, de "hihetetlen nyomás" nehezedett rájuk minden oldalról.

„Aktivistáinkra hajnalban rátörtek azzal, hogy választási csalásra készülnek, Szijjártó Péter külügyminiszter látogatása vihart kavart, botrány volt abból, hogy magyar nemzeti színek jelentek meg a Kárpátalja hetilap címlapján. Ez elképesztő és Európa-ellenes. Az EU és a Nyugat sajnos hallgatott ezekről a kérdésekről, a választásokról szóló jelentéseikben nem jelentek meg” – mondta el Brenzovics.

A jövőről pedig úgy fogalmazott: nem tudja még, mi vár most a kárpátaljai magyarságra. Olyan párt került ugyanis hatalomra, amelynek a szándékai még ismeretlenek. „Sajnálnám, ha 30 év után visszatérnénk a nem-szabadság állapotába” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.

Magyar-magyar párbeszéd Pozsonyban

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja arról számolt be, hogy az EP-választások kudarca után elkezdődött a magyar-magyar párbeszéd Felvidéken. Tájékoztatása szerint a történtekből okulva a Híd-Most vegyes párttal ülnek le tárgyalni arról, hogy a magyar közösségnek képviselete legyen a pozsonyi parlamentben a jövő évi választások után. „A bizalmatlanságot félre kell tenni, hogy legyen 2020-ban politikai képviselet a törvényhozásban. Ha ez nem lesz, úgy járunk, mint a kárpátaljai magyarság” – mondta az MKP elnöke.

„Romániában zsigeri a magyarellenesség”

Az RMDSZ szenátora, Tánczos Barna nem győzte dicsérni a magyar kormányt, amiért „eddig nem látott dimenzióba sikerült eljuttatnia a Kárpát-medencei magyar összefogást”. Szerinte ez egy stratégiai gondolkodás eredménye, a gazdaságfejlesztési program pedig azt mutatja meg, hogyan lehet határokat átívelő módon nemzetben gondolkodni.

Történelmi sikernek nevezte, hogy a magas román részvétel mellett az RMDSZ, több mint 400 ezer szavazatot megszerezve, EP-képviselethez jutott. „Ehhez az eredményhez sok feladat és munka járul. Nekünk az a dolgunk, hogy a romániai magyarság problémáit megoldjuk. Keressük a párbeszéd lehetőségét Bukarestben, de nem leszünk soha magyar ügyekben tanácsosa senkinek. Amikor szükségét érezzük, a parlamentben támogatni fogunk román pártokat, a csúnyákat is sokszor, mert ez ezzel jár” – mondta az RMDSZ politikusa.

Tánczos szerint a következő időszakban a társadalomépítés lesz a legnehezebb feladat. Szavai szerint soha nem látott szintre emelkedett Romániában a zsigeri magyarellenesség, a közösséget a hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. „Ezt a magyarellenességet az új generáció szívja magából a közbeszédből, a történelemórákból, a hatóságok hozzáállásából” – magyarázta.

Jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választások lesznek Romániában. „Remélem, visszaszerezzük Marosvásárhelyt, megtartjuk Szatmárt. A kulcs az lesz, tudunk-e hátat hátnak vetve együtt dolgozni, Székelyföldön pedig tisztességes versenyben megküzdeni” – üzente a másik két erdélyi magyar pártnak a szenátor.

Mezei szerint eljött a cselekvés ideje

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje. Az RMDSZ-szel való szövetkezésre utalva kijelentette, az MPP-nek nem a bársonyszékek a fontosak, hanem az, hogy együttműködve eredményesek tudjanak lenni a politikában. „Most mérföldkőhöz érkeztünk: elértünk a falhoz, innentől a felmorzsolódás vár ránk, ezért mindenkit felelősségteljes gondolkodásra kérünk. Felszólítunk mindenkit, hogy jöjjenek és együtt cselekedjünk” – mondta a politikus.

"Kerüljünk büntibe"

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban, hogy Erdélyben „magyar a magyarral szót tudjon érteni”, az együttműködés kérdésének szerint minden mást felül kellene írnia. Az együttműködés megteremtéséhez a fiatal politikus a magyar nemzetpolitika képviselőinek segítségét is kérte, meglehetősen egyedi stílusban.

„Ha mi nem tudunk szót érteni, állítsanak minket falhoz, kerüljünk büntibe, mint az óvodások, s addig ne kerüljünk ki, amíg nem értünk szót” – fogalmazott az EMNP vezetője. Csomortányi szerint úgy zárult le Románia euroatlanti integrációja, hogy nincsenek olyan, az erdélyi magyar közösség számára fontos, kézzel fogható eredmények, melyek ne lennének folyamatosan veszélyben. „Az úgynevezett mérleg nyelve-politika lehetőségei beszűkültek, s ez még inkább felerősíti az együttműködés fontosságát” – mondta a politikus.

Az EMNP elnöke hozzátette: interetnikus, főként nagyvárosi közegben megfigyelhetővé vált a magyar szavazói tömb felbomlása, sokan román pártokra voksoltak az európai parlamenti választás során, s e tény ugyancsak komoly veszélyt jelent. „A felerősödő magyarellenesség számunkra nem jelent újdonságot, hiszen közösségünk 100 éve ebben él, a bukaresti politikai elit pedig egyértelműen csődbe viszi Romániát. Ezt bizonyítja közel 5 millió román állampolgár kivándorlása is” – jelentette ki.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet.







EZT OLVASTA MÁR?

X