A háborús bűnökért elítélt Ion Antonescu marsall „a román nép nagy hőse” a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának (FCRCHM) elnöke szerint. Ez áll ugyanis – többek között – abban a bejegyzésben, amelyet Marian Ioan Știopu megosztott a közösségi oldalon.

A poszt egyértelműen kimeríti a háborús bűnökért elítélt személy kultuszának terjesztése tényállását. Az egykori román diktátor két stilizált fotója, illetve az ismétlődően használt „nemzeti hős” szóösszetétel mellett a bejegyzés egy rövidfilmet is tartalmaz, amely Antonescut dicsőséges és imádott hadvezérként és országegyesítő államférfiként mutatja be. „A Dnyesztertől a Tiszáig” – szól „Ion Antonescu marsall himnusza”, amellyel a filmet illusztrálták.

A fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye értelmében 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos állampolgári jogok gyakorlásának megtiltásával sújtandó, „ha valaki nyilvánosan terjeszti emberiesség vagy háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszát, illetve fasiszta, legionárius, faj- vagy idegengyűlölő gondolatokat, eszméket vagy doktrínákat népszerűsít”.

Egy háborús bűnös kultuszának terjesztése Ioan Marian Știopu esetében az ifjúsági és sportminiszter 2013. évi 474-es számú rendeletének több előírását is sérti. Eszerint az ifjúsági és sportminisztérium (MTS) alkalmazottainak tiszteletben tartaniuk az alkotmányt és az ország törvényeit; védeniük kell az intézmény presztízsét, és tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, amely a minisztérium megítélését vagy érdekeit sértheti. A vezető tisztségviselők számára a viselkedési kódex elvárásként fogalmazza meg továbbá, hogy pozíciójuknak megfelelően példát mutassanak az alacsonyabb beosztású alkalmazottaknak. A fentiek alapján több kérdést intéztünk Constantin Bogdan Matei ifjúsági és sportminiszterhez. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy:

• osztja-e a tárca Ioan Marian Știopu nézeteit Ion Antonescu marsallt illetően;
• összeegyeztethetőnek tartja-e egy háborús bűnös kultuszának terjesztését a Kovászna Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság vezetői tisztségével, pláne hogy különböző projektek és programok (például gyerekeknek szervezett táborok) révén Ioan Marian Știopu esetenként közvetlenül is részt vesz a fiatal generáció nevelésében;
• tervez-e a minisztérium valamilyen lépést az ügyben.

Amint választ kapunk írásban feltett kérdésekre, cikkünket frissítjük.

Az előpataki énekes „vajda”

Ioan Marian Știopu szakmai önéletrajza nem elérhető, a sportigazgatóság honlapja – amely az intézmény Facebook-oldalán és dokumentumainak fejlécében is megjelenik – nem működik. Egy tavalyi interjúja szerint 15 éve vezeti az ifjúsági és sportminisztériumnak (MTS) alárendelt Kovászna megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóságot. Mindazonáltal az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) adatbázisában fellelhető legkorábbi adóbevallása 2008-as. 2010-2012 között feltételezhetően elbocsátotta a sportminisztérium, legalábbis erre utalnak a Kovásznai megyei prefektúrán köztisztviselőként alkalmazott nejének vagyonnyilatkozatai. Az ezekben szereplő adatok szerint a férj 2010 végén és 2011-ben egész évben munkanélküli segélyben részesült, majd a 2012-re vonatkozó adóbevallásban 24.425 lej igazgatói fizetés mellett feltűnik egy 46.041 lejes összeg „bírósági úton nyert bérek” címen.

A geológus végzettségű Știopu 1983-ban került Kovászna megyébe a nemzeti-kommunista rezsim „állami kihelyezési” – az etnikai keveredést és ezáltal a kisebbségek asszimilációját célzó – politikája részeként. 1991-től tizenegy éven keresztül saját szavai szerint a jobb keze volt Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna ortodox püspökének. Közelebbről a székelyföldi ortodox püspökség építkezéseit irányította.

Noha szülei baptistának nevelték, úgy tartja, hogy „románként a nemzet Egyházát kell követned, nem szabad megfeledkezned a hazáról, szeretned kell a trikolórt, és örömmel a lelkedben kell várnod a nagy Egyesülést a még a határokon kívüli román provinciákkal”.

Ioan Marian Știoput 2018 augusztusában választották meg FCRCHM elnökévé. Ebben a minőségében nem sokat hallatott magáról, de amúgy a szó szoros értelmében is hallatja a hangját. Facebook-oldala és a fentebb hivatkozott interjúja szerint is szoros kapcsolatot ápol a xenofób és magyargyűlölő megnyilvánulásairól ismert előpataki ortodox pópával, Vasile Antonie Tămaș-sal, akinek köszönhetően tagja az előpataki Hegyek Vajdái Egyesület kórusának, amellyel „hazafias” nótákat énekel. Legutóbb Avram Iancu halálának 147. évfordulója alkalmából lépett fel a csapat. Sem a székelyföldi románok fóruma, sem az előpataki egyesületet nem szerepel Știopu érdekellentét-nyilatkozataiban.

Amúgy az Antonescu előtt nemzeti hősként tisztelgő bejegyzés eredeti szerzője egy kisinyovi nyugalmazott katona, Marian Hirsu, aki négy különböző Facebook-profilon népszerűsíti Románia és Besszarábia egyesülését. A megosztott szövegei alapján szerinte ez elválaszthatatlan Ion Antonescu marsall imádatától. Ismerősei között megtalálható számos unionista aktivista és politikus, bejegyzései szerint aktív kapcsolatot tart fenn romániai nyugalmazott katonatisztekkel, és lelkesen osztogatja antiszemita portálok cikkeit.

Ki volt a román Führer?

Ion Antonescu 1882-ben született egy munténiai felső-középosztálybeli családban. Fiatal katonatisztként részt vett az 1907-es parasztfelkelés vérbefojtásában, a második balkáni háborúban, majd az első világháborúban. A két világháború között a hadsereg vezérkari főnökévé tornázta föl magát. 1940-ben letartóztatják, mert szembeszegül II. Károly román királlyal Besszarábia és Észak-Bukovina feladása miatt. Franciaország eleste után sikerül aláásnia a franciabarát kormányt, és miniszterelnökké nevezik ki. Rövidesen lemondásra kényszeríti a királyt, a trónra pedig II. Károly fiát, Mihályt ülteti, aki csupán báb az újdonsült diktátor kezében. A Führer mintájára Antonescu conducătornak hívja magát. Előbb a fasiszta Vasgárdával kormányoz, majd 1941 januárjában megszabadul legionárius szövetségeseitől. A román állam antiszemitizmusa ezután szintet lép, elkezdődnek a deportálások, több ezer áldozatot követelő pogromok zajlanak.

Románia részt vesz a hitleri Németország oldalán a Barbarossa hadműveletben. Antonescu 1941. június 22-én adja ki híres hadiparancsát, amelynek első mondatát elszoruló torokkal idézte néhány éve Traian Basescu hivatalban lévő államfő a román közszolgálati rádió élő adásában: „Katonák, elrendelem: lépjétek át a Prutot!” A sikeretlen szovjetunióbeli hadjárat következtében 1944. augusztus 23-án puccsot hajtanak végre a diktátor ellen, letartóztatják, majd 1946-ban háborús bűnökért – többek között az 1941-es odesszai mészárlásért – halálra ítélik, és kivégzik.

Noha a román hadsereg nagy része elesett Sztálingrádnál, Besszarábia visszaszerzésének kísérlete miatt a román nacionalisták hősként tisztelik Antonescut, és tagadják a rovására írt bűnöket, sőt azt, hogy antiszemita lett volna. A Románia Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság 2004-es jelentése szerint mindazonáltal a romániai holokausztban 250 ezer zsidó és mintegy 12 ezer roma vesztette életét.