Ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztés problémája megoldódjon, meg kell szüntetni a kisebb és nagyobb régiók közötti versengést – hívta fel a figyelmet szerda reggel Kelemen Hunor államfőjelölt a Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Múlt, jelen és jövő című kolozsvári konferencia megnyitóján. Az RMDSZ államfőjelöltje a gazdaságfejlesztés akadályai mellett az esetleges megoldásokról is beszélt.

Kelemen Hunor szerint az elmúlt években a rosszul megrajzolt fejlesztési régiók miatt nőttek a megyék közötti különbségek, mert „olyan gazdaságfejlesztési régiókat hozott létre Románia a 90-es évek végén, amelyek között nincs az a fajta szerves kapcsolódás, amely történelmileg, gazdaságilag és szociálisan kötné össze őket”.

A különbségek tehát déltől a nyugati határig szinte minden régióra kihatnak – hangsúlyozta Kelemen Hunor, majd hozzátette, ugyan voltak kritériumok arra nézve, hogy egy-egy régiónak több pénzt juttassanak a felzárkóztatás okán, nem vették figyelembe azt, hogy a kisebb és nagyobb megyék állandó versenyt futnak egymással, és általában mindig a gazdagabbak, a nagyobbak győznek. Ezt példázzák a moldvai megyék is, ahol a szegényebbek egyre csak szegényedtek, a gazdagabb megyék pedig szemlátomást gazdagabbá váltak – érvelt.

Az államfőjelölt hozzátette, az új költségvetési ciklus kihívása megoldani ezeket a problémákat, mivel Románia az első ciklusban 2 milliárd eurót nem tudott felhasználni a majdnem 20 milliárdból. Ezt a rugalmasság elve alapján átcsoportosíthatják a regionális, operatív programokhoz, mert azok jóváhagyott programjaihoz nem jutott elegendő finanszírozás – emelte ki.

„Az egyenlőtlenségek kiküszöbölése a cél”

Elmondta, 2014-től javasolják, hogy a jelenlegiek helyett 16 fejlesztési régiót hozzon létre Románia: „kisebb, koherensebb régiókat kell kialakítani, és ezáltal a szegényebbek nem versenyezhetnek a gazdagabb megyékkel”, mert a „gazdaságfejlesztés, a felzárkóztatás, az egyenlőtlenségek kiküszöbölése a cél”.

Kiemelte, a Pro Economica Alapítvány által kidolgozott gazdaságfejlesztési program felzárkóztathatja a kistermelőket, segítheti a feldolgozóiparba való beruházásokat, hiszen célja a munkahelyteremtés, és a kistermelők integrálása. Kelemen Hunor arról is felvilágosított, hogy nem kell kétségbeesni a beruházás hallatán, még akkor sem, ha Románia esetében Magyarországról érkezik, mert az országban teremt munkahelyeket, itt fizetnek adót a beruházás és a nyereség után, és itt járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez. „Románia nem finnyáskodott, amikor Németországból érkezett hasonló beruházás a szász régiókba. Ha azt nézzük, hogy milyen tőkehiány van az országban, minden beruházást üdvözölnünk kellene” – tette hozzá.