A kormányfő és az államfő megállapodott a parlamenti választások előrehozásáról


-A A+

A helyhatósági választásokkal egy időben vagy ehhez közeli időpontban tartott előre hozott választások szolgálnák a leginkább az ország érdekeit. Ludovic Orban miniszterelnök szerint erre a következtetésre jutottak a Klaus Johannis államfővel pénteken folytatott egyeztetésen. A kormányfő azonban nem árulta el, hogyan kívánják ezt a célt elérni, lévén, hogy az előre hozott választásokat egy parlamenti többségnek is akarnia kell. E többség kialakítása nem az RMDSZ-en fog múlni.

"Románia elnöke és jómagam úgy határoztunk, hogy az lesz a legjobb Románia számára, ha előre hozott választásokat tartunk" - fogalmazott a miniszterelnök a Cotroceni-palotából való távozásakor. Ludovic Orban érvei szerint a választók a tavalyi referendumon, az EP-választásokon és az államfőválasztáson is „világosan megüzenték”: nem akarják többé hatalmon látni a Szociáldemokrata Pártot (PSD).

„A parlamentet még a PSD uralja, és ennek fékező hatása van. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a hatalom a néphez kerüljön, a polgárok válasszák meg a képviselőiket, a parlament pedig tükrözze a politikai opcióikat” – fogalmazott a miniszterelnök. Kitérő választ adott viszont arra a kérdésre, hogyan lehetne eljutni az előre hozott választások megszervezéséig.

Az alkotmány szerint az államfő akkor oszlathatja fel a törvényhozói testületet és írhat ki előrehozott választásokat, ha az első kísérlettől számított 60 nap alatt két egymást követő kormányalakítási kísérlet megbukik a parlamentben. Ehhez azonban előbb az Orban-kabinetet kellene megbuknia. Ez pedig két módon lehetséges: a miniszterelnök lemondásával vagy egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal.

"Nem fogom felfedni, hogy milyen stratégiában állapodtunk meg. (...) Minden bizonnyal megtaláljuk majd a legjobb megoldásokat az előrehozott választások kieszközlésére" - válaszolta a kormányfő arra az újságírói kérdésre, hogy készen áll-e lemondani a cél érdekében. Hozzátette, szeretnék a helyhatósági választásokkal egy időben tartani az előre hozott parlamenti választást, amennyiben azonban az utóbbi kiírását megelőző eljárás elhúzódik, és erre nem lesz mód, mindenképpen "az önkormányzati választásokhoz minél közelebb eső időpontot" választanak majd.

Azt sem árulta el Orban, mikor indítják el a folyamatot, csak annyit mondott, hogy kijelölt egy tárgyalócsapatot, amelyik egyeztetéseket folytat a témáról a parlamenti pártok képviselőivel. A PNL elnöke szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) és a Pro Romániával is tárgyalnak, a PSD-vel azonban nem.

Újságírói kérdésre válaszolva Orban leszögezte, senki nem tudja garantálni, hogy 100 százalékban lesznek előre hozott választások, de jómaga és a pártja, valamint az államfő is ezt akarja.  A kormányfő úgy véli, a PSD nem tudja megakadályozni az előre hozott választások megszervezését.

"Hogyan akadályozzák meg az előre hozott választásokat? Úgy, hogy megszavazzák a parlamentben a PNL-kormányt? Ez esetben az egész ország rajtuk röhögne" - válaszolt a felvetésre a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy miként fogják meggyőzni a PSD-t, hogy nyújtson be bizalmatlansági indítványt, Orban így válaszolt: "Majd meglátják!".

Az ALDE, a Pro Románia és a PSD ellenzi az előre hozott választások megtartását, elsősorban azért, mert a tavalyi államfőválasztás után alaposan megcsappant a támogatottságuk. A három párt együtt többséget alkot a parlamentben, így meg tudják akadályozni az előre hozott választások kiírását. A legegyszerűbb módon úgy, hogy az Orban-kabinet esetleges megbuktatása vagy a miniszterelnök lemondása után, ha nem is az első, de a második kormányalakítási kísérlethez hozzájárulnak. Politikai elemzők felhívták a figyelmet: az előre hozott választásoket ellenzi sok olyan képviselő és szenátor, aki nem biztos abban, hogy újabb mandátumhoz jut, így a titkos szavazáson a jelenlegi kormányoldalon sem zárhatók ki meglepetések.

Az RMDSZ támogatja

Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszolnak adott múlt év végi interjúban elmondta: az RMDSZ támogatja az előre hozott választásokat, ha nem az önkormányzati választásokkal együtt tartják. Ezt ezen a héten megerősítette Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető is. A politikus kifejtette: ősszel - Viorica Dăncilă kormányának megbuktatásakor - semmi esély nem mutatkozott az előre hozott választások kiprovokálására, de most már sokkal több törvényhozó hajlik erre a megoldásra, mert nagyon nehéz fontos döntéseket hozni a jelenlegi felaprózott, kilenc frakcióval működő parlamentben.

Hozzátette: a nehézkes egyeztetéseket a PNL úgy próbálja áthidalni, hogy egy sor döntést parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptet hatályba, de ezzel sérül a demokrácia, úgyhogy az RMDSZ inkább a választások megrendezését siettetné. "Most sem egyszerű eljutni az előre hozott választásokig, de ha az RMDSZ-en fog múlni, mi igent mondunk" - szögezte le Korodi. 

Milyen forgatókönyvek lehetségesek?

A g4media.ro értesülései szerint a PNL nem a miniszterelnök lemondásával, hanem egy bizalmatlansági indítvány kiprovokálásával kívánja beindítani az előre hozott választásokhoz vezető procedúrát. Erre jó eszköz, ha a kormány felelősséget vállal a kétfordulós polgármester bevezetéséért, amit a PSD ellenez. 

Marcel Ciolacu képviselőházi házelnök, a PSD ideiglenes elnöke pénteken már jelezte is: kész a választójog módosítását szintén ellenző RMDSZ-szel együtt bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen, ha az Orban-kabinet a parlamenti vitát megkerülve, próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást. Az előre hozott választásokról kijelentette: felelőtlenség a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai válságba sodorni az országot.








EZT OLVASTA MÁR?

X